Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

praejudiciáltassanak és addig, míglen a meghatározandó mód szerint a redemptióba nem conscribálnak, ingremiátusok ne tartassanak".

88 A nagykunok kérésére 1752. augusztus 18-án a kerületi közgyűlés határozatot hozott, amely a 20 forinton alól földet váltó személyek redemptusi jogait nem ismerte el, s lehetővé tette ezen kisebb összegeknek a közpénztárakból való visszafizetését.

99 Rögzítették még azt is, hogy akik legalább 20 forint értékű földet nem redimáltak, a "Districtusok privilégiumaival és útlevelével nem élhetnek. A 20 forint alatt váltók redempciójának visszafizetését néhány nagykun településen végrehajtották, s Kunhegyesnél — a megmaradt tárgymutató alapján

91 — szintén erre lehet következtetni. A követett elv nem volt egyedi. 1751-ben Berény Bajtos János 10 forintos befizetésének a hadiadóba való áttételét határozta el, mivel többet adni képtelen, s "reménye sincs" rá.

92 A redempció zömének kifizetése után a hátralékok és a kölcsönök törlesztését minden eszközzel igyekeztek gyorsítani. 1752-ben a Kerületek határozatban kimondták, hogy a behajtásban hanyag községi bírák és jegyzők ellen a végrehajtást elsőnek kell megindítani.

93 A következő évben a Kerületek meghagyták, hogy a Szent Iván napig redempciójukat le nem tevő településeknek minden közjövedelmeit a váltságösszeg törlesztésére kell fordítani.

94 1754-ben Félegyháza is kimondta azt a gyakorlatban már több helyen érvényesített elvet, mely szerint aki a redempcióját le nem fizeti, annak földje másnak adatik.

95 A megváltakozás terhei nyomán az 1750-es évektől általános szokássá vált a Kerületek közösségeiben, hogy a hadiadó egyes tételeit — főként a marhákra vonatkozó árszabásokat — az irredemptusokra nézve magasabban állapították meg. Fényszaru 1753-ban hozott erre határozatot: "Mivel némely föld nem váltott Emberekk Marhái Lévén mind az Pusztán, mind az Helység határán legeitetők, annak okáért azok közül, kiknek az Helység Határjában jár az Marhájok, az Quantuma 5 garassal föl vetődni fog fóllyebb minden Marha mint a Redemptusoké, a Pusztán járó és Legelésző Marhájok pedig 4 Garassal föllyebb".

96 A redempció nyomán kialakuló új viszonyok hatására az 50-es évektől már a redemptus jogok védelme érdekében is törekedtek a beköltözések korlátozására. 1753-ban ismételten kimondták a Kerületekben, hogy a gyanús, útlevél nélkül utazónak szállást adó "12 forintra büntettetik, az azt rejtegető pedig börtönbe záratik". 1755-ben ezt a határozatot a nem községbeli cigányokra is kiterjesztették, majd a következő évben az 1753-as rendelkezést a közgyűlés újra r r 97 megerősítette. 88 Szabó L., 1987. 65-66. 89 SZML Jk. Ker., kgy. jkv. 1752. aug. 18. 314. 90 Bánkiné Molnár E., 1992. 33-34. 91 Kunhegyes levéltári anyagából a redempció korára csak ez maradt meg. 92 SZML Jászberény, tan. jkv. 1751. mára 13. 67. 4. sz. 93 Illéssy J., 1896. 94 BKML Kkf.R. Kiskunfélegyháza, Bírói számadások 1753. Lad. 25., Capsa 1., No. 25-26. 95 BKML Kkf.R. Kiskunfélegyháza, körlev. jkv. 1754. 10. 96 SZML Jászfényszaru, tan. jkv. 1753. 158. 97 Illéssy J., 1896. 29