Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)
A redempciót követő társadalmi fejlődés egy évszázadának bemutatása e dolgozat feladata. Kétségtelen, s általánosan elismert tény, hogy 1745-től a polgári fejlődés számos részeleme létezett a Jászkun Kerületben, ám a polgári viszonyok kialakulásáról ennek ellenére mégsem beszélhetünk. A redempciö elkerülhetetlenül azzal járt, hogy a feudális környezetben a megváltott földre a jászkun parasztság egy tehetősebb része feudális jellegű előjogokat szerzett, melyek végeredményben nem a helyi társadalom, s törvényeinek demokratizálódása (értsd: számos polgári fejlődéssel kapcsolatba hozható privilégiális elv — törvény előtti egyenlőség, közös teherviselés, közös tisztviselőválasztás — mind szélesebb csoportokra történő kiterjesztése), hanem annak fokozatos rendies — jogi — tagolódása, sajátos előjogok alapján történő elkülönülése irányában hatottak. Ez volt a jászkun szabadparaszti fejlődés legfőbb visszahúzó ereje, melynek hatása még akkor is döntő, ha figyelembe vesszük, hogy a Jászság és a két Kunság — feudális jellegű személyi függést nem icmerő _ iaknscá s á»ak életmódja, gazdálkodása, közösségi szervezete az úrbéres vidékekénél általában fejlettebb volt, s sok tekintetben országosan is a jövő fejlődési irányába mutatott. 45 Hajnal I., 1936. 146—158.; Révai I, 1948. 227—228.; Bagi G., 1991. 57.; Kosa L., 1991. 75—76., 119—141. 21
