Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

árendátorok esetében csak vonómarha tartását engedélyezte, ám a szolgálatot teljesítők esetében kivételt tett. Ezek minden 25 forintos föld után 5 öreg és 10 legelő marhát tarthattak.

1258 Mind gyakorivá vált a katonai kvártélyozásra alkalmatlan, alacsony házak építése is.

1259 Részint hasonló, adózással és szolgaiatokul kapcsolatos problémákat vetett fel a tanyákon kint lévő lakosok ügye, mely főként a Kiskunságban jelentkezett. 1834-ben a kerületi közgyűlés úgy határozott, hogy Halason, Majsán, Félegyházán 30, Dorozsmán pedig 20 hold tőkefold, a településeken belül pedig kvártélyos katona befogadására alkalmas lakóház és istálló birtoklásához kötötték a tanyákon való kintlakást. Az említett három településen 20, Dorozsmán pedig 10 hold alatt ezt teljesen eltiltották, a meglévő tanyáknál pedig csak akkor tettek engedményt, ha a birtokos két év alatt megfelelő városi házat szerez.

1260 A helyi igazgatás és a kerületi közgyűlés minden esetben igyekezett szigorúan fellépni az ilyen esetekkel szemben, ugyanakkor azonban sokszor nem volt hajlandó elismerni azt a nyilvánvaló tényt, hogy a terhek elosztásánál sok esetben még mindig meghatározó redempciós kulcs (a földváltáshoz való hozzájárulás közösségen/centi mértéke) már nem mindenkor egyezett a valós népesedési és gazdasági viszonyokkal. A települések számos módosítást javasoltak ugyan az adókivetés igazságosabbá tételére, ezek zömét azonban elutasították. így Kunszentmiklós 1816-ban kérte a sószállítás igavonó állatok száma alapján történő felosztását, s hogy a partikuláris háziadó kivetésének mértékeként a közösségi kasszák jövedelmét vegyék fel.

1261 1819-ben Halas sérelmezte, hogy 1801-től 490 embert adott katonának, kikre 35000 forintot költött, míg a nagyobb népességű Félegyházára csak 319 katona kiállítása esett. Hasonló aránytalanság volt a particularis (kiskun kerületi) kasszába történő befizetéseknél is. Halas 30000 forintjával szemben Félegyháza csak 24000 forintot fizetett ide.

1262 A következő években a katonaállításnak a férfinépesség száma alapján történő felosztását is többen felvetették. A katonáskodás fajtáinak (privilégiális és országos elvek szerinti) nehézkes szétválása 1801-ben a Nádor huszárezredben katonai lázadást robbantott ki, mivel a legénység hagyományosan csak a háború végéig vállalt szolgálatot, s nem két évtizedre.

1263 Főként a Kiskunságban okozott problémákat a katonaállítás terhe a reformkor végén. Az újoncállítás irredemptusokra hárítása ellen 1841-ben maga Kossuth is fellépett, bár az eléggé vitatható dorozsmai eset folytán.

1264 Ekkor 1257 SZML Jászkisér, körlev. jkv. 1823. 155. 128. sz. 1258 SZML Jászjákóhalma, tan. jkv. 1827. jún. 13. 161—164. 83. sz. 1259 SZML Jk. Ker., kgy. jkv. 1829. febr. 16. 203. szám. 1260 Iványosi Szabó T., 1986. 177—79. 1261 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1816. 4. fasc. 2060. sz. 1262 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1819. 4. fasc. 1410. sz. 1263 Nyakas M., 1987. 50—51.; Bagi G., 1991/b. 336. 1264 A lopásért elítélt, többszörösen visszaeső Zámbó Mihály ugyanis családos ember létére önként vállalta a beöltözést, büntetése elengedése fejében. SZML Jk. Ker., kgy. jkv. 1841. ápr. 14. 225—226. 741. sz. 201