Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

Emellett a szegödési idő alatt önkényesen magasabb bért fizető gazdákhoz távozókat, de a csábító gazdákat is büntették: a béreseket pálcára, a vétkes gazdákat pedig pénzbüntetésre. így pl. 1752-ben Félegyházán 3 forint büntetést rendeltek a más ember lakosát, zsellérét a bíró mdta nélkül befogadó, illetve a zsellére betegségéről nem tudósító gazdákra.

1198 A "szolgálatra alkalmas" személyekre gyakran róttak ki rendkívüli közmunkákat, részint a redemptusok helyett is. 1775-ben Kunszentmártonban kitűnt, hogy sok irredemptus kivonja magát a közterhek viselése alól. Végül elrendelték ezek összeírását, mivel a helység gabonájára nem volt elegendő számú nyomtató.

1199 A munkavállalást a szegény, zsellér lakosoknál alapvetően behatárolta a családi állapot és a birtokolt állatok száma, mégpedig negatív módon. Berec Albert félegyházi lakos például az alábbiakat írta: "én kivált képen a kinek 4 jármos Ökröm, két kocsis lovam és más egyéb szarvas marháim lévén sem atyám, sem pedig más házánál nem tarthatom".

1200 A Jászságban a XVIII. század végén a fiatal és nőtlen béresek értek a legtöbbet.

1201 1198 BKML Kkf.R. Kiskunfélegyháza, tan. jkv. 1752. febr. 25. 49. 1199 SZML Kunszentmárton, tan. jkv. 1775. szept. 10. 225. 1. sz. 1200 Bánkiné Molnár E., 1992. 54—55. 1201 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1795. 9. fasc. 62. sz. 192