Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)
számítottak. Egyedüli földesuruk a Korona, illetve a mindenkori uralkodó volt, aki jogait a nádor személyén keresztül gyakorolta. A nádornak járó cenzuson kívül a jászok és kunok semmiféle magánföldesúri járadékot nem fizettek, s 1328-ban még az egyházi tized fizetése alól is mentességet kaptak. Cserében viszont mindkét népelem tagjai a királyi zászlók alatt voltak kötelesek katonáskodni háború esetén. 29 Tartós, átmeneti jogi státusuk a kelet-európai feudalizmus sajátos késeiségével, s a katonáskodó nemes, földművelő paraszt kategóriák torz fejlődésével magyarázható? 0 A XIV. század közepétől a lassú megtelepedés, valamint a fejlettebb környezet kölcsönhatása nyomán felgyorsult a társadalmi átalakulás folyamata. A nemzetségi előkelők helyett ekkoriban említik tömegesen a szálláskapitányokat, kiknek a szegényebb elemek fölötti hatalma néhol már földesúri jelleget kezdett ölteni. Ezzel párhuzamosan felgyorsult a katonáskodó elemek számának csökkenése, ámi hosszabb távon a katonai kötelezettségek adóval történő rendszeres megváltásához vezetett. A XV. században a jász és kun területeken nagyobb, zárt igazgatási-önkormányzati-igazságszolgáltatási egységek — székek — alakultak ki, s a szálláskapitányi intézmény mellett egyre gyakrabban esik szó jász és kun székkapitányokról, székkapitányságokról. A Jászságban Berény, Árokszállás, Fényszaru és Négyszállás, a Kiskunságban Mizse, Kecskemét és Halas, a Nagykunságban Kolbáz, a Marostól délre Szentelt, Székesfehérvártól délre pedig Hontos székeket említik oklevelek. 31 Magyarországon a szabadparaszti státus fenntartását, kialakulását (lásd hajdúk) 1526-tól a magyar állam három részre szakadása, s államterületünk katonai ütközőzónává válása is elősegítette. ' A másfél évszázados török hódoltság a jászok és kunok életében is meghatározó jelentőségű időszak volt. Az állandó harcok hatására felerősödő népmozgások felgyorsították a két etnikum már egyébként is igen előrehaladott elmagyarosodását, az idegen, török megszállást követően pedig az új közigazgatás, valamint a mohamedán jog bevezetése előbb megakasztotta, majd teljesen vissza is vetette a helyi társadalom feudalizálódásának folyamatát. Az utóbbi jelenséget a török "rája" kategória jogi egységén — egységes jogtalanságán — túl elősegítette, hogy a régi jász és kun privilégiumok a két etnikum egészére vonatkoztak, s a társadalom tagoltságát a betelepülés kori szintnek megfelelően tükrözték. Hasonló oklevelezési gyakorlatot folytattak a XVI— XVII. században Habsburg királyaink is, s ez a jogi homogenitás fontos előfeltételévé vált a jászkun szabadparaszti fejlődésnek. 33 A török uralom és közigazgatás kiépülése, s a magyar közigazgatási rendszerben ezzel párhuzamosan bekövetkező átszervezések — a Jászság és a 29 Soós A., 1944. 92—100.; Kiss J., 1984. 550—551. 30 Erdei F., é.n. 33—34.; Makkai L., 1976. 268. 31 Kring M, 1932. 39—58., 168—156.; Mályusz E, 1939. 258—291. és 385—448.; Soós A., 1944. 92—100., Ember Gy., 1946. 579—580. 32 Ember Gy., 1946. 579—580.; Rácz I., 1975. 8—9. 33 Erdei F., é.n. 79.; Szabó L., 1981. 134—135.; Kocsis Gy., 1993. 17
