Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

de veteményt és kukoricát is vetettek.

1028 Félegyházán 1791-ben több irredemptus kért szőlőföldeket, de kérésük teljesítését a következő osztályra halasztották.

102 A szőlőfoglalást és létesítést Szabadszálláson is keményen büntették. Ekkoriban említik, hogy a Homoki szőlőhegyen birtoktalanok, s szegényebb birtokosok "alattomban" szőlőket kezdtek telepíteni, illetve káposzta- és veteményesföldeket létesítettek. A tanács a szőlőket lefoglalta, s a redemptusok között szétosztotta, vagy a korábbi művelésre tekintettel a legelőkhöz csatolta vissza. A kibecsült szőlők értékéből az "engedetlen" redemptusok munkájuk értékének felét, míg az irredemptusok harmadát nyerték vissza. Kunhegyesen 1791-ben a beneficiális kassza adósságai miatt osztottak új szőlőskerteket, a redemptusoknak ölenként 51 krajcáron, az irredemptusoknak pedig dupla áron, 1 forint 42 krajcárért. Kimondták azt is, hogy amíg a redemptusok névsora be nem telik, addig az irredemptusoknak nem adódik szőlőföld. Ekkor a jobb irredemptus gazdát a 3. osztályú redemptussal vették azonos kategóriába.

1031 Kisújszálláson 1791-ben azzal a feltétellel osztottak szőlőföldet, hogy négy év alatt mindenki tartozik azt beültetni, mert ellenkező esetben visszavétetik. Rögzítették azt is, hogy 15 évig e földek nem adhatók el.

1032 Halason 1793-ban a redemptusok és irredemptusok a szőleik között maradt földek szőlőnek való kiadását kérték a várostól fizetésért, vagy ingyenesen. A tanács a "szűkölködő" lakosok közötti kiosztás mellett döntött, a redemptusoknak fél, az irredemptusoknak pedig másfél dénárért négyszögölenként. A Kiskunságban 1794/95-ben az irredemptusok terragiuma körüli bonyodalmak nyomán szőleik megadóztatásának kérdését is felvetették. Lacháza már korábban jelezte, hogy egykor szokásban volt az irredemptusok akó borairól 6 krajcárt beszedni, s e taxa felújítását Szabadszállás is támogatta. E szokást réginek mondták, mit már hosszabb ideje nem gyakoroltak.

1034 Félegyháza azt is hozzáfűzte, hogy régebben minden 20 négyszögölre 1 dénárt fizettek a földtelenek, s ezért Szabadszállás sem róhat ki ennél többet.

1035 Végül 1795. április 13-án a kerületi közgyűlés megújította azt a régebbinek mondott végzést, hogy a földtelen lakosok minden 10 négyszögöl szőlőről 1 dénárt fizessenek évente a beneficiális kasszákba.

1036 Halason a birtoktalanok később is a termés alapján adóztak, akónként 6 krajcárt. Ezt a rossz talaj, illetve a homokdombok felmérésének nehézségei miatt itt igazságosabbnak, ésszerűbbnek tartották. Túrkevén 1793/94-ben a szőlőosztály során a földeket ölenként 15 krajcárért adták a lakosoknak.

1037 Halason 1798-ban a szőlők felé nyúló töltés melletti 1028 Nóvák L., 1991. 40. 1029 BKML Kkf.R. Kiskunfélegyháza, tan. jkv. 1791. dec. 14. 160. 357. sz. 1030 BKML Szabadszállás, tan. jkv. 1791. márc. 21. 345.; Uo. mára 25. 350. 1031 Szabó L„ 1966. 43.; SZML Kunhegyes, tan. jkv. 1791. szept. 18. 279. 156. sz. 1032 Szabó L., 1987. 151. 1033 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. jkv. 1793. máj. 17. 81. 259. sz. 1034 BKML Szabadszállás, tan. jkv. 1794. okt. 1. 143. 99. sz. 1035 BKML Szabadszállás, tan. jkv. 1795. ápr. 30. 219. 220. sz. 1036 Gyárfás I., 1883. 36. 1037 SZML Túrkeve, Földkönyvek. 173