Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

kaszálót és nyilast osszanak.

785 Madarason a nyilasosztásoknál 1828-ban is csak azt rögzítették, hogy minden forintra 1 sukkot, míg a következő évben a Nagy Üllőn 2 forintra 1 ölet mértek ki.

786 1842-ben Alsószentgyörgyön annyit tudunk, hogy a borsai részen osztottak nyilasokat, minden pózna tőkeföldre 2 ölet.

787 IX.3.a Kaszálók, rétek A kaszálók, rétek a Jászkunságban mindvégig az évenként osztott földekhez tartoztak. Jelentőségük, területük fokozatos növekedése az állattartás állattenyésztéssé alakulásának, s a jászkun paraszti gazdaság belterjesebbé válásának egyik fontos mutatója. Itt hosszú ideig nem is rétgazdálkodásról, hanem rétélésről kell beszélnünk, minthogy a kaszálókat, réteket nem gondozták különösebben. Ezt az évenkénti ismételt osztás egyébként is céltalanná tette. A kaszálók korábbi szabad használatát 1745 után mindinkább korlátozták a redempció, s az átalakuló határhasználat elvei szerint. így az állatállomány nagysága nagymértékben függött attól, hogy egy gazdának mennyi redempciója, azaz legelő- és szénakaszálási joga volt.

788 Ez a folyamat azonban fokozatosan, területenként és tájegységenként eltérő ütemben zajlott le. 1763-ban Félegyházán a ferencszállási kaszáló nyilasokat a gazdák közt redempció alapján, s ölszámra osztották fel.

789 Ekkoriban Madarason az irredemptusoknak pénzen adtak kaszálót, legelőt, vagy kaszáihatást.

790 Bellon Tibor szerint Kisújszálláson 1773-ban a tanács négy területen kívül még minden földes és földtelen lakos számára biztosította a szabad kaszálást, s ekkoriban Karcagon is engedélyezték, hogy a redemptusok számára három osztályban kimért kaszálókon kívüli részeket az irredemptusok is szabadon használhassák. Kisújszálláson 1776-ban az irredemptus felében, a redemptus harmadában kaszálhatott füvet és sást. 1784-ben is hasonló megkötések voltak, majd a következő évben még azt a megszorítást tették, hogy azok kaszálhatnak, akik porciójukat, árendájukat megadták.

792 A helyzet csak a következő évtizedekben változott meg.

793 A bérelt pusztákon a kaszálóföld kiosztása már a kezdetektől jóval nagyobb figyelemmel voltak a redempciós kulcsra. 785 SZML Jászladány, Mutató (1745—1802). 786 SZML Kunmadaras, tan. ir., Nyilasosztások. 787 SZML Jászalsószentgyörgy, tan. jkv. 1842. máj. 1. 59. 119. sz. 788 Bellon T., 1990. 171. 789 BKML Kkf.R. Kiskunfélegyháza, tan. ir. 1763. Capsa 2., Fasc 2., No. 2. 790 Kormos L., 1967. 61. 791 Bellon T., 1990. 172—173. 792 Szabó L., 1994. 106. 793 Bellon T., 1990. 172—173. 152