Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)
ki, hogy a fölös jószágot tartó cselédet a gazda feljelenteni tartozik. Ha ezt nem tenné meg, úgy protektorként fog büntettetni. 738 1807-ben a kerületi közgyűlés határozatot hozott a közösségek gazdálkodásáról. Ebben kimondták, hogy az irredemptusok 60 juhnál többet nem tarthatnak, s azt is csak akkor, ha mellette igavonóval is rendelkeznek. Dósán 1808-ban figyelhető meg újabb korlátozás. Itt megállapították, hogy az "ollyas Gazdák, kiknek ezen Szabad Helység határában egy vagy fél Kötél Földgyök vagyon, csak ha serény szolgálatúak hármat meg tarthatnak, az Irredemptusok pedig, kiknek gyenge erejű lovaik vágynak, azok tartoznak a pusztára le hajtani, ha pedig valaki a pusztára le hajtástúl el dugná Jószágát azon esetre a pásztor bér duplássan vetessen meg rajta, ezenfelül pedig minden darab Marháiul, vagy Lótúl 6 frtra büntettetnek". 740 1812-ben Kunszentmártonban is szabályozták a juhászok által tartható juhok számát. Ennek értelmében a nyájjuhászok 30 öreg juhot és 20 bárányt, a fejős juhászok 15 öreg juhot és 10 bárányt, míg a nyájbojtárok 10 bárányt tarthattak. Egyidejűleg elrendelték a fölös számú juhok konfiskálását is. 741 Dósán 1813-ban a tanács a lakosokkal együtt meghatározta, hogy az "Irredemptusokk Lakosokk tsupán tsak két lovaik, az 1 Köteles Lakosokk a kik jó szolgálnak, ugy azok a kik több és nagyobb facultások vagyon 3 Lovak meg hagyatni rendeltettek oly feltétel mellett, hogy a kinek 3 Lova vagyon, semmi segedelmet maga mellé ne kivánnyon, és a Biróság híre nélkül senki mással össze ne fogjon, aki ezen végzést által hágja, azon büntetése lészen, minden Gazda az ide haza hagyott Jószágot maga személyesen tartozik le hajtani, s azon kivül minden Jószágról 2 frtra új Bankóba büntettetik, az Irredemptus Lakosok és Szolgák 1 kis borjas Teheneket tarthatnak, a leg első Gazda 6 Teheneket meg tarthat". 742 Kiséren 1814-ben a korábbi korlátozások hírére elterjedt, hogy a 20 évvel korábban beköltözők esetében a tartható állatállományt 2 lóban, s 1—1 tehénben és sertésben szabják meg, míg a később beköltözőiteknek 1—1 tehenet és sertést engedélyeznek. 743 Valószerűvé tette a hírt, hogy itt az irredemptusok nyereségre való juhtartását valóban teljesen eltiltották. 744 1815-ben Dósán a belső határban "az Irredemptusokk tsak 2 számos lovai, ugy hasonlóan a fél köteles Redemptusokk, kik hajtós szolgálatúak, hasonlóan két Lovaik, meg hagyattni rendeltettnek". 745 Halason a tanács 1818-ban a gulyások, bojtárok hátas lovainak elvételét határozta el. 746 A juhtartás a XIX. század második negyedére az állattartáson belül a legjövedelmezőbb, legdominánsabb, s egyben a leggyorsabban fejlődő ágazattá vált, a redemptusok és irredemptusok egyaránt igyekeztek kihasználni a benne rejlő 738 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. jkv. 1806. aug. 3. 76. 114. sz. 739 BKML Kunszentmiklós, tan. jkv. 1807. febr. 26. 132. 73. sz. 740 SZML Jászdózsa, tan. jkv. 1808. ápr. 30. 8. 57. sz. 741 SZML Kunszentmárton, tan. jkv. 1812. máj. 2. 452. 1113. sz. 742 SZML Jászdózsa, tan. jkv. 1812. jan. 4. 118. 17. sz. 743 SZML Jászkisér, körlev. jkv. 1814. 99. 88. sz. 744 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1814. 4. fasc. 1479.sz. 745 SZML Jászdózsa, tan. jkv. 1815. jan. 4. 288. 56. sz. 746 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. jkv. márc. 9. 420. 114. sz. 145
