Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)
N.Tanács". 714 Berényben 1748-ban megszabták, hogy eztán a fél köteles gazda egy marhával (vagy 2 marhával és kocsival) szolgáljon, az egy köteles és a másfeles kettővel, a három köteles pedig hattal. Ezzel párhuzamosan rögzítették, hogy a gazdák csak annyi marhát tarthatnak a házaknál, amennyivel szolgálnak. 715 1754-ben Ladányon a juhászoknak a kaszáló elvesztése mellett tiltották meg, hogy 60 juhnál többet tartsanak, illetve esztrengára napi egy juhnál többet adjanak. 716 Az állatlétszámok behatárolása elvétve már ekkor jelentkezett a két Kunságban is, de itt elsődlegesen még a nem redemptus állattartás korlátozása volt a cél. így 1755-ben Félegyházán a feleségtelen betyároknak, gulyásoknak a lótartást teljesen megtiltották, s meghagyták a meglévők elkobzását is. 717 Alsószentgyörgyön 1767-ben kimondták, hogy az egész helyes redemptus 12 jármos ökörnél, 6 fejős tehénnél, 4 hámos lónál, 120 fejős juhnál, gulyabeli marhát és ménesbeli lovat pedig 40-nél többet nem tarhat. A fél helyesre így maximum 6 ökör, 4 tehén, 3 hámos ló, 60 juh, valamint 20 marha és ló, a negyedesre 4 ökör, 3 tehén, 3 hámos ló, 30 juh, 10 marha és ló, míg a nyolcadosra 2 ökör, 2 tehén, 2 hámos ló (ha jármos ökre nincs, akkor 3), 5 gulyabéli marha és ménesbeli ló esett. 718 Itt még ebben az évben azt is felvetették, hogy a tartható marhák számát nem szabályozzák ugyan, de a fűbért az aránytalanul tartott marhákra esetleg kivetik. 719 1768-ban Dósán is "Determináltatott, hogy az Pascuumnak szűk volta miatt az Irredemptusokk és Szolgákk 1 fejős tehénnél, az felső parancsra meg hagyni nem szabad" . A vétkesekre 1 forint büntetést szabtak ki. 720 1769-ben Berényben megállapította a tanács, hogy a pásztorok mások állatait a helyiekkel együtt teleltetik. Ezért kimondták, hogy a számadó gulyás 10, a bojtár 5 marhát tarthat, a számadó csikós 10, az első bojtárja 5 lovat, a meddő juhász 60, míg bojtárja 20 juhot teleltethet ezentúl. Ugyanakkor megtiltották a második gulyások és csikós bojtárok tartását is. 721 Az adatok szerint a Nagykunságban ezek a törekvések számottevő késéssel jelentkeztek. A gazdálkodás külterjes szintjén azonban az itteni puszták is igen gyorsan telítődtek, noha itt a redempciót követő évtizedekben még többször is román pásztorok teleltették juhaikat. 722 Kunszentmártonban az irredemptus jószágtartás korlátozásának különböző jellemzői figyelhetőek meg. 1769-ben arról értesülünk, hogy "Helységünk Statútuma szerént nem is szabad az Irredemptusnak ökröt venni". 723 714 SZML Jászapáti, tan. jkv. 1748. márc. 29. 43. 5. sz. 715 SZML Jászberény, tan. jkv. 1748. febr. 14. 34. 716 SZML Jászladány, Mutató (1745—1802). 717 BKML Kkf.R. Kiskunfélegyháza, körlev. jkv. 1755. 6p. 718 SZML Jászalsószentgyörgy, tan. jkv. 1767. febr. 5. 290—291. 1—7. sz. 719 Hild V., é.n. X. köt. 141. 720 SZML Jászdózsa, tan. jkv. 1768. ápr. 6. 139. 721 SZML Jászberény, tan. jkv. 1769. dec. 16. 79. 4. sz. 722 Bellon T., 1990. 150—151. 723 SZML Kunszentmárton, tan. jkv. 1769. jún. 4. 35. 142
