Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

1853-ban Kunhegyesen a legelőhasználat rendezésével együtt arról is határozatot hoztak, hogy a lógereket, s rakodóhelyeket milyen módon arányosítsák. A tanácsi határozat szerint minden forintnyi redempciós földre 20 négyszögölet osztottak ki. Emellett engedélyezték, hogy aki a földeket rakodóhelynek használni nem akarja, az veteményeskertté is fordíthatja.

641 Végeredményben elmondható, hogy folyamatosan szigorodó házhelyosztási szabályokkal találkozunk. Szembetűnő, hogy a zsellér állapotúak — lakosi jog nélküliek — igényei jórészt el sem jutottak a tanácsok, illetve a Kerületek elé. Ezek szabályozásaikban döntően a lakosokkal foglalkoztak, s előbb az irredemptusokat, később azonban a szegényebb redemptusok egyes csoportjait is korlátozták, bár az egyes tájak, települések sajátosságai miatt sokáig eltérő mértékben. Idővel a birtokosoknál is előtérbe került a birtokarány, esetenként pedig a jó adózás. Mindinkább ezeknél is a szabadforgalmi vásárlás maradt az egyetlen megoldás, de ezt — az elővásárlási jog mellett — a taxánál tízhússzorta magasabb árak is akadályozták. E szigorodó szabályzók alól pillanatnyi ismereteink szerint két kivétel volt. A jutalomból, szolgálat, érdemek nyomán redemptus birtokot, birtokrészt nyert személyekről már említést tettünk, de voltak ennél részlegesebb kedvezmények is. Ifjabb Kisszántói Pethe Ferenc — a kiváló gazdasági szakíró fia — apja concivilitási jussára, s felesége származására nézve kért, s kapott házhelyet Kunszentmiklóson. Ennek ölét 18 krajcár helyett 12-ért számították fel neki.

642 A másik kivételt a francia háborúk kitörésétől kezdődően a reguláris katonai szolgálatra menők jelentették. így Kunszentmiklós 1800-ban azoknak az irredemptusoknak tartotta fenn a "Büge" nevű városrészt, akik "szükség esetén a Közönség helyett katonának elmennek".

643 1815 után a kiszolgált katonák továbbra is kap- tak házhelyet, társadalmi presztízsük csökkenése azonban — az évenkénti tömeges katonaállítások megszűntével — észrevehető volt. 1822-ben Karcag két kiszolgált katonának a cigányok között jelölt ki házhelyet.

644 IX.2. Állattartás A csaknem korszakunk végéig mindenütt osztatlan állapotban lévő legelők a települések határainak legnagyobb, bár fokozatosan csökkenő hányadát tették ki. Ennek használata legszorosabban az állattartáshoz, illetve állattenyésztéshez kapcsolódott, s ezért a legelőhasználat legfontosabb társadalmi síkú vetületeként 640 Dósa J.—Szabó E., 1936. 68. 641 SZML Kunhegyes, tan. jkv. 1853. dec. 3. 54. 196. sz. 642 BKML Kunszentmiklós, tan. jkv. 1825. okt. 31. 252. 276. sz. 643 Illyés В.—Illyés K., 1979. 103. 644 SZML Karcag, tan. jkv. 1822. júl. 13. 89. 336. sz. 132