Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)
négyszöl felett adódó ölért 2—2 krajcár fizetését rendelték el. Az 1790-es házhelyosztás során az irredemptusok közül a manualisták 200, a fél ekések 400, az egész ekések 600, míg a redemptusok közül a gyalog szolgálók 300, a fél ekések 500, az egész ekések pedig 700 négyszögöl belső portát kaptak, továbbá redempciós váltságuk minden forintja után 1 négyszögölet. 597 1790-ben Kunszentmártonból számos lakos költözött ki a Torontál vármegyei Pardan helységbe, kik házaikat bírói engedelem nélkül adták el. A tanács a nem előtte zajlott vételeket eltiltotta, s a házakat "érdemesebb" lakosoknak adta, minthogy az "engedetlen" vevőknek "nincs jussok hozzá". 598 Halason 1790-ben a tanács kimondta, hogy ha titokban betelepülő juhász a városban ingatlan javakat vesz, mind az eladó, mind a vevő 12—12 forintra fog büntettetni. 599 1791-ben a Kerületek a házhelyek ölenkénti árát a redemptusoknak 3, míg az irredemptusoknak 4 1/2 krajcárban szabták meg. 600 A következő évben azt is felvetették, hogy "a Szolgálatra való Személyek, akár Földtelenek azok, akár egy nyoltzad részen alól levő Birtokosokk találtattnak, sem Ház Hellyet nem kellenék nekiek adni, sem megengedni, hogy Házat vegyenek, mind addig, míg a Szolgálatra alkalmatosak lennének, ekkor is csak úgy kéne nékiek alkalmatos Ház Helyet adni, ha elegendő tehetségek volna egy alkalmatos Házat fel építeni, és ezen kívül életnek fenn tartására alkalmas szükséges Barmaik, közönséges terhek hordozására elegendő erejök volna." 601 1792-ben Kunszentmártonban a "sokcselédes" 602 gazdáknak még ingyen házhelyet osztottak, a kisebbeknek viszont olykor már nem adtak. 603 A következő évben a tanács kimondta, hogy a "Pascum szűk voltára végett a Tanács az Ház fundust szaporítani nem kivánnya az Irredemptus lakosokra való nézve, mivel az ollyatén Redemptus Gazdákk is, kik el szaporodások végett még válakoznak, fundust nem lehet adni". 604 Itt 1794-ben mérnöki kiméréssel 13 főnek osztottak házhelyet, melyért a korábbi helyi szabályok szerint a redemptus ölenként 5, az irredemptus pedig 7 1/2 krajcárt fizetett. 605 Túrkeve 1796-ban rendelte el a szérűskerteken kinn lakó lakosok kötelező beköltözését. Halason 1796-ban az elnyert ház- fundusokkal való, tanács tudta nélküli kereskedést megtiltották, mivel azt gyorsan, s több darabra aprózva adták el, ami a sűrűsödő belterületen fokozódó tűzveszélyt jelentett. 607 Három évvel később jelentették, hogy itt a házi fundusok helye betelt, s ezért újat kellett kijelölni. Ekkor elfogadták, hogy 15x12 öles (180 négyszögöles) teleknél kisebbet nem szabad osztani. 608 597 Szabó L., 1987. 95—97. 598 SZML Kunszentmárton, tan. jkv. 1790. szept. 25. 173. 142. sz. 599 Nagy Szeder I., 1926. IV. köt. 36. 600 SZML Jászkisér, körlev. jkv. 1792. 41. 44. sz. 601 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1792. 9. fasc 1414. sz. 602 Nem dönthető el pontosan, hogy itt ez a jelző sokcsaládost, vagy nagygazdát jelent-e. 603 SZML Kunszentmárton, tan. jkv. 1792. febr. 22. 300. 18. sz. 604 SZML Kunszentmárton, tan. jkv. 1793. máj. 4. 440—441. 78. sz. 605 SZML Kunszentmárton, tan. jkv. 1794. jún. 2. 606 SZML Jk. Ker. kgy. ir. 1796. 8. fasc. 597. és 2049. sz. 607 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. jkv. 1796. szept. 24. 87. 344. sz. 608 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. jkv. 1799. ápr. 8. 237. 190. sz. 128
