Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

t forinttal, ami pontosan egyezett a redempció során a Péter Ferenc által váltott legnagyobb birtokkal. Péter Jánost Csitsvár Antal 488, és Senyi János 420 forinttal követte. 300 forint feletti birtoka volt még a Turóczy, Babó, Gózon, Torma és Farkas családok képviselőinek. 1858-ra ez a rangsor némiképp megváltozott. A legnagyobb birtokos ekkor már Kolozsvári Sándor volt 1318 forintos földdel, ami jó másfélszerese volt a legnagyobb redempciós váltásnak. (E birtokot jórészt apja, Kolozsvári István vásárolta össze.) Őt követte Senyi István 707 forinttal. Továbbra is számottevő maradt a korábban legjelentősebb Péter család, míg mellettük a Fridrichek, Turóczyak, Gózonok és Tasiak emelhetők ki. A Kolozsvári és a Fridrich család alighanem a megváltakozás után költözött be. A Senyiek, Gózonok, Turóczyak a redempciókor még az alsóbb birtokkategóriákba tartoztak. Majsa földbirtokviszonyainak alakulására a végpontként az 1857. évi tagosí­tási jegyzőkönyv adatait vettük fel. Adatainkat az alábbi táblázatban egye­sítettük: 443 1753 Ш2__ 0—25 forintos földet bír: 40 (31,2%) 555 (85,2%) 25—50 forintos földet bír: 43 (33,5%) 74 (11,3%) 50—75 forintos földet bír: 29 (22,6%) 17 (1,9%) 75—100 forintos földet bír: — 4 (0,6%) 100—125 forintos földet bír: — — 125—150 forintos földet bír: 16 (12,5%) 1 (0,1%) Összesen: 128 651 Majsán is jelentős birtokaprózódás mutatható ki, ám a redempció kori források pusztulása miatt az egyes családok birtokálloinányának változását nem lehet követni. A birtokosság száma ez idő alatt mintegy ötszörösére nőtt. Itt is szembetűnő az alsó két birtokkategória felduzzadása, ám figyelembe kell vennünk, hogy az ide tartozók már 1753-ban is a bírtokosság majd kétharmadát alkották. így nem meglepő, hogy az 50 forint alattiak aránya 1857-re több mint 96%-ra nőtt. A földváltáskor legtöbb birtokot váltó 125 forint feletti kategória szinte teljesen eltűnt. 1857-re már csak egyetlen ember tartozott ide, a legvagyonosabb helyi lakos Kurka Kotolár. Ő 127 forintos birtokkal rendelkezett. Kumzentmiklóson a Liber Fundi adatait az 1814-es birtokkönyvvel vetettük egybe. A két adatsor valójában nem teljesen összehasonlítható, egyrészt a hiányzó 6 íöldváltó tisztázatlan birtoknagysága miatt, másrészt pedig mivel a szanki rész kiadása — és a redempcióba való beszámítása — a két felvétel között történt, ami így növelte a határt, s a birtokok forintértékét. 444 443 BKML Kiskunmajsa, Tagosítási jegyzőkönyv 1857. 444 BKML Kunszentmiklós, "Birtokosok nevei és birtokaik dedukciója a funduális liber alapján, 1814." 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom