T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Knézy Judit: Paraszt-, pásztor-, cselédgyermekek munkára való nevelése

Az elemi iskoláknak is volt a XIX. század közepétől szerepe a mezőgazdasági ismeretek terjesztésében. Az 1850-es évektől az elemi iskolához már művelni való kert, faiskola tartozott esetenként. A gazdasági ismeretek elméleti és gyakorlati oktatása belekerült az 1860-as években az ismétlő osztályok tanrendjébe és pl. szőlő- és gyümölcsfametszésből vizsgázni is kellett.

3 Hogy országosan ennek milyen hatása lehetett, arról még senki sem írt. A Káli-medencében, ahol a köznemesi kultúra örökségeként igényesebb szőlőművelés és gyümölcstermesztés folyt, sok szegény asszony, leány szőlőtelepítéssel, -metszéssel és gyümölcsfák metszésével is kereste kenyerét,

4 ehhez az iskolai oktatás is hozzájárulhatott. Az 1920-30-as évekig a falusi gyermekek mezőgazdasági szakismereteket csak alsófokú iskolákban, esetleg gazdasági témájú előadásokon, tanfolyamokon szerezhettek. Az 1920-as években vett lendületet az ezüstkalászos gazdatanfolyamok, téli gazdasági iskolák szervezése. Ezekben főképpen nagy gazdák gyermekei vettek részt.

5 Felsőbb képesítéssel rendelkezők nagybirtokon helyezkedtek el. Az emlékezettel elérhető időben a gyermekek munkára fogásának, belenevelésének már szinte megcsontosodott formái éltek. Ez azzal magyarázható, hogy olyan helyzetbe került a mezőgazdasági népesség szinte minden rétege, hogy gazdasági helyzetéből, társadalmi csoportjából felfelé nem vezetett út, legfeljebb lefelé. Ezért a meglévő színvonal tartására, annak ország számos vidékéről. Ezek díjnyertes példányai az Adattár Muzeumdokumentációs gyűjteményének külön kezelt pályázati anyagában vannak. 3 Somogyban pl. Kelemen Elemér 1972. 137-168. a Somogy megyei népoktatásról. 1869-ben a Somogy című lap számol be egy vizsgáról, ahol gyümölcs- és szőlőmetszésből vizsgáztak Pusztaszemesen (Somogy 1869. 21. sz. máj. 25.) Molnár László (1978) leírása szerint a somogyszentimrei szakiskola leginkább föld nélküli családok gyermekeit vette fel és pályázatokkal támogatták őket, de úgy tűnik, uradalmakba kerültek azután. 4 Saját gyűjtések 1984-85. Köveskál, Mindszentkálla, Monoszló, Szentbékkálla községekben Knézy Judit 1985. 690. 5 Knézy Judit 1988-89. 555-82. 442