T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Gulyás Éva: Néprajz és iskola

felkeltették a kutatók érdeklődését, s ennek nyomán széleskörű falukutató mozgalom bontakozott ki. Az első magyar diák falukutató mozgalom a szlovákiai Sarlós mozgalom volt. Elődje az 1924-ben Prágában alakult magyar főiskolás cserkészszervezet volt. Eszméiket Ady, Móricz, Szabó Dezső műveiből merítették, s Bartók és Kodály is hatott rájuk. A magyar szellemi élet megújhodásához a magyar faluból és a magyar népi kultúrából akartak támaszt nyerni. Néprajzi szempontból figyelemre méltó az a túra, amelyet 27 diák regősvándorlás keretében végzett, és négy csoportban 38 szlovákiai magyar községet jártak be (Mátyusföld, Nyitra vidéke, a Garam és Ipoly mente, Gömör, Kárpátalja). A Sarlósok falujárás közben a falu szociális és társadalmi nehézségeire is felfigyeltek, a későbbiekben egyre inkább ebbe az irányba tolódott el tevékenységük. Balogh Edgár több írásában is beszámolt a közösség munkájáról. Magyarországon a szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma volt az első szervezett főiskolás falukutató munkaközösség. A kör elnöke Buday György volt. A magyar parasztság, a vidék friss erőitől vártak a magyar szellemi élet megújhodását. A Tiszántúlon végeztek falukutatásokat, néprajzi gyűjtéseket is. A kör egyébként igen szerteágazó tevékenységet folytatott: fotóés képzőművészet, színházművészet, irodalomtörténet, líra, szociográfia és néprajzi kutatás. Feladatuknak tekintették a gyűjtések alkotó tudományos és művészeti feldolgozását. A néprajzi kutatásokban Ortutay Gyula tevékenysége volt kiemelkedő. Erdélyben az Erdélyi Fiatalok Köre, a hasonló című kolozsvári folyóirat köré tömörült falukutató közösség volt. Céljuk a falusi népművelés és a falu tudományos megismerése volt. 1936-ban a kalotaszegi Bábonyban kutatott 23 főiskolás Szabó T. Attila vezetésével. A résztvevők jelentős fizikai munkát is végeztek, ezenkívül népnyelvi és néprajzi gyűjtést is. Az egyik legeredményesebb erdélyi falukutatást Venczel József szervezte meg a mezőségi Bálványosváralján, 1941 nyarán. 33 egyetemi hallgató vett részt a kutatásban. Eredményeik, gyűjtésük megjelenését sajnos a háború megakadályozta. A román Dimitrie Gusti legjobb tanítványának tekintett Venczel József kidolgozta 419