T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)
Virág Magdolna: Gyermek és iskola. Az iskola, az iskolában szerzett tudás helye egy mezőségi falu értékrendjében
végzett 4 osztályt, 48%-a hetet vagy nyolcat; ők már mindannyian a 2. világháború után jártak iskolába. Az alacsony iskolázottsági fok okait tekintve, ezek részben a falu gazdasági életében gyökereznek. A második világháború előtt minden család kisméretű mezőgazdasági üzemként működött, 6 a családi munkaerőt használva fel, illetve ritkább esetben idegen munkaerőt is igénybe véve. A faluban volt néhány nagygazda, ők általában 15-16 hold földdel rendelkeztek, ritka esetben valamivel többel is. Rendszerint idegen munkaerőt is alkalmaztak, főleg gyermekeket, fiatalokat cselédnek, felnőtt napszámosokat pedig elsősorban aratáskor. lóval nagyobb volt azonban azoknak a családoknak a száma, amelyek „jő gazdák" voltak: kisebb földterületen gazdálkodtak, idegen munkaerőt nem, de saját családjuk teljes munkaerejét igénybe vették. A még kisebb földterületen, illetve a gyengébb minőségű földön gazdálkodó családokban ahhoz, hogy fennmaradhassanak, egykét családtag alkalmi munkavállalásra kényszerült. Erre a családtípusra az a megoldás jellemző, hogy a férfi feleségével - kisebb gyermekei fokozatos bevonásával - saját földjén gazdálkodott, nagyobb gyermekei viszont 10-12 éves kortól szolgálni mentek. Ezekben a jól szervezett családi gazdaságokban, azok mindegyik típusában a gyermeknek is megvolt a naponta meghatározott tevékenységi területe. A világháborúk következtében megcsonkult családokban a két-három-négy gyermekkel magukra maradt asszonyoknak nem volt könnyű helytállni ezekben a családi gazdaságokban, amelyekben az anya arra kényszerült, hogy átvegye az irányító-szervező szerepet, általában együtt a legnagyobbik gyermekével, olyan esetben is, ha a gyermek nem volt több 11-12 évesnél. A két háború idején, de háborúktól függetlenül is, a családok anyagi helyzetéből következően gyakori volt, hogy a szülők nem tudtak háromnégy iskolás korú gyermeket egyidejűleg iskolába járatni. Különféle tényezők és szempontok határozták meg azt, hogy a családban melyik gyermek jár rendszeresen az iskolába, me6 Vö. Sárkány Mihály, 1978. 383
