T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Lázár Katalin: A népi játékok szerepe az oktató-nevelő munkában

tananyag. Semmiképpen nem ajánlom, hogy pl. a padban ülve, énekóraszerűen tanuljuk meg a dallamot és a szöveget - még akkor sem, ha tudom, hogy most ez az általános gyakorlat. Sajnos, a tankönyvekben így szerepel, és nem is mindenhol tanulják meg hozzá a gyerekek a játékot, sokuk számára a tanult játékdal egyszerűen csak ének marad. Szem előtt kell tartanunk, hogy a játék komplex műfajú: cselekmény, dallam, szöveg együtt jár, nem jó őket szétválasztani. Taníthatjuk őket énekórán, testnevelésórán, sőt a játékok egy részét (a tárgykészítők közül ilyenek pl. a papírhajtogatás, gyékényállatok, csutka- és rongybaba, töklámpa, papírsárkány stb.) a kisiskolások technika-, ill. rajzóráján is elővehetjük. Mivel a hagyományos népi játékoknak lélektanilag és társadalmilag is fontos szerepük van a nevelkedésben, jó volna, ha nemcsak egyes pedagógusok lelkességén múlna, hogy minden gyerek játsszon - ha otthon szabadidejében nem, legalább az iskolában. Ehhez szeretnénk két kolléganőmmel, Tátrai Zsuzsával és Karácsonyné Molnár Erikával segítséget nyújtani és lehetőségeink szerint (pedagógusképzéssel és -továbbképzéssel) hozzájárulni. Die Rolle der Volksspiele im Unterricht und in der Erziehung Die Rolle der Volksspiele war in den traditionellen Dörfern sehr vielfaltig, und sie sind auch im heutigen Leben von großer Bedeutung. Das Baby kann seinen eigenen Körper durch die Spiele kennenlernen (z.B. Spiele, wo das Gesicht gestreichelt wird). Das größere Kind kann die verschiedenen Stoffe (Ton, Pflanzen, Blätter, Früchte) ausprobieren, und kann daraus allerlei Dinge machen. Dadurch entwickelt sich auch seine Handfertigkeit, was beim Erlernen des Schreibens sehr nützlich ist. Die älteren Kinder spielen schon gemeinsam, und 695