T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Balogh Jánosné Horváth Terézia: Gyermekek saját készítésű ékszerei

Gyermeki ékszerkészítés növényi szárakból Vad növény nedves szára Termesztett növény száraz szára (papsajtmályva) (rozsszalma) Gyürü Gyűrű Lánc Lánc Gyürü Csinálták agyagból, sokféle növényi elemből és lószőrből. A lányok által szerkesztett növényiek kevéssé időtállóak. Ami­kor papsajtmályvából a kezükön kötötték meg, mondták is a viselőjének: „Le ne húzd az ujjadról!" Nem is lehetett lehúzni, csak ha már szétesett játék közben. A szalmából összekötöttre azt szokták mondani: „addig tartott, míg fölhúztuk". Lószőrből már viszonylag tartósabb gyűrűket csináltak a fiúk, hiszen az „Emlékül" feliratúak „gyermekszerelmek bizonysága gyanánt kerültek barna iskolás leánykák ujjaira" - írja Tömörkény István. 682

Next

/
Oldalképek
Tartalom