T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Andaházy László: Falusi sárkánykészítés

lása - kapcsolódik hozzá, meteorológiai megfigyelések, egyáltalán az első repüiési kísérletek, tehát a mai légi közlekedésünk megléte a sárkányeresztésnek köszönhető. Számos célra használták a sárkányokat és használják a mai napig is. Versenyeket, fesztiválokat, Európa-, és világbajnokságokat rendeznek szerte a világon. A sárkányozás egy olyan összetett kreatív elfoglaltság a gyermek számára, melyet a mai modern játékok egyike sem pótolhat. Nem véletlen, hogy a japán és kínai iskolai programokban a művészeti nevelés, részeként is megjelenhet. Hagyományteremtő ereje van, a díszítésekhez felhasználhatók a tájegységek népi motívumai, amiket a gyermekek megismernek, gyakorolnak ezáltal. Ott az égen a szabadtéri tárlat, mely bemutatja ezeket a kicsi, de jelentős alkotásokat. Készítettem gyermekkoromban egy úgynevezett falusi sárkányt. A sárkány készítéséhez mindössze négy anyagra van szükség, úgymint: a nád, a papír, a ragasztó és a spárga. A legnehezebb volt összegyűjteni ezeket az anyagokat, a többi már csak egy kis ügyesség kérdése volt. Jól kiszárított nád a Schwaum néni házának vagy pincelejárójának tetejéből kihúzgálva. Ma már nincs erre lehetőség, ezért nádaratáskor gyűjtöm a nádat. Ez lehet árok-, vagy vízparton, vízben termő közönséges nád (Phragmiles communis), de kitűnő a kertekben termesztett és 4-5 méter magasra is megnövő dísznád. Utóbbit több évi szárítás, kezelés és válogatás után úgy lehet feldolgozni, mint az eredeti bambuszt. 641