T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Füvessy Anikó: Tiszafüred környéki inas- és segédtréfák a múlt század utolsó negyedéből

Gyermekvilág a régi magyar falun - Szolnok, 1995, A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei - 50. Sorozatszerkesztő: Szabó László-Tálas László - Szerkesztő: T. Bereczki Ibolya Füvessy Anikó Tiszafüred környéki inas- és segédtréfák a múlt század utolsó negyedétől A jobbágyfelszabadítás, majd a gát-, út- és vasútépítés, illetve a summásmunka révén a parasztság egyre szélesebb rétegei számára vált elérhetővé a képzett mesteremberek termékeinek beszerzése, mely konjunktúrát, ez pedig a mesteremberek és ezzel összefüggésben a tanoncok és segédek számának országos növekedését eredményezte. A mezővárosi és a falusi közösségek életében az iparos réteg a múlt század utolsó harmadától egyre jelentősebb szerepet játszott. Ekkor változott meg fokozatosan a mesterképzés folyamata is, a vasárnapi inasi iskolákat a szervezett tanoncképzés váltotta fel. A központi rendeletre megszűnt céhek helyébe 1872-től az ipartársulat lépett, mely a céhekkel szemben szinte a teljes iparosságot átfogta. A korábbi céhesélet elkülönült szokásai részben megerősödtek, részben újabb elemekkel gazdagodtak, az iparosság jóval szélesebb rétegét érintették, és a konjunktúra jóvoltából az iparos öntudat megerősödéséhez vezettek. Ez az elkülönülés, számszerűleg ugyan jóval kevesebb embert érintve már a céhesidőkben is elérhető. Alapja a céhek nyújtotta kiváltság, a különböző szokásokat konzerváló szabályzat, színtere pedig a vegyes vagy életkor szerint elkülönült 629