T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Ács Anna: Az iskolák, mint a helyi társadalom tükörképei Nemesvámoson a XVII. századtól 1950-ig

Amint két felekezeti iskolája lett Vámosnak, azonnal megindult az elszigetelődés több mint másfél évszázados folyamata. A reformátusok és a katolikusok egyaránt sérelmesnek érezték helyzetüket.

14 A törzsökös lakosságot alkotó reformátusok büszkén őrizték nemesi kiváltságaikat. A II. József-féle népszámláláson 238 nemes férfit írtak össze a helységben. Ök az autonómiájukon ütött résként értelmezték a helytartótanács rendeletét A kisebbségben levő katolikusok, akiket a II. Józsefféle felmérésben a 164 zsellér férfi többsége jelentett, elnyomatottságukat érezték. A településen a vallási különbözőség erős társadalmi elkülönülést is jelentett egészen az 1950-es évekig. A törzsökös vagyonosabb lakosság inkább református volt, a betelepültek - Vámoson ma is „lapáton becsúszottak"nak nevezik őket - pedig inkább a katolikus hitet vallották. A katolikusok, mint vidékünkön általában, Vámoson is mozgékonyabbnak, igyekvőbbnek bizonyultak, nagyobb volt a népszaporodásuk is.

15 A felnőttek közt dúló felekezeti villongások kihatottak az iskolákra. Hiába hozta II. József rendeletét a közös iskolák felállítására, továbbra is megmaradt a két felekezeti iskola Vámoson s környékünk felekezetileg vegyes lakosságú falvaiban. A katolikus iskola és annak mestere mostoha körülmények között működött. A mesterek, az un, „kilincses mesterek" egymást sűrűn váltották. A református iskolában viszont folyamatos volt a tanítás. Pápay Dániel rektor úr 1802-től 35 éven át nevelte tanítványát. 1838-ban a vámosi reformátusok, mintegy gazdagságuk szimbólumaként lebontották a régi iskolát és annak alapjaira szép bolthajtásos épületet emeltek.

16 Sajnos, csak három évig használhatták az új iskolát. 1841. április 25-én hatalmas tűzvész pusztított a faluban. A tűz martalékává lett mindkét felekezet temploma, papi és iskolaháza, valamint lakóházainak túlnyomó többsége. A nép az egy héten át szünteÏ4 Illésfalvi 1955. 14-15. 15 Lásd Jankó János: A Balaton-melléki lakosság néprajza. Budapest, 1902. 110. és Vajkai Aurél: A Bakony néprajza. Budapest, 1959. 19. 16 Illésfalvi 1955. 14. 373