T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Fazekas Mihály: Karcagi gyermekjátékok

Folklorisztikus vagy szóbeli játékok Fő jellemzőjük, hogy nem (vagy csak ritkán) igényelnek tár­gyi eszközöket; ezek helyett a beszéd kerül előtérbe, gyakran párbeszéd, sőt vers formájában, mely utóbbi nemegyszer dalla­mot is kap. Feloszthatók szobajátékokra, udvari játékokra, kiol­vasókra (vagy játékkezdő mondókákra), verses (énekes) játé­kokra, mely utóbbiak nagy része körjáték, továbbá mesékre. a) Szobajátékok 1. Csirkézés: palatáblára (papírlapra) írt számot kellett kitalálni; ha sikerült, a kitaláló írt számot. Da-ge-li-ro-pu: titkos írásmód, felcserélt betűkkel. „Egy ágon van két madár": ujjakra ragasztott papírszelet­kékkel való játék. 4. „Gondoltam egy számot..." logikai fejtörő, szellemes. 5. Hurokfuzés: cérnát fűztek a hüvelykujjra; átrántották. Görcs a törülközőn: görcs karbatett kézzel nem köthető; de a görcsöt a karbatett kéz jelenti. Kockázás: kavicsdarabok feldobása, elkapása. Kérdések: tréfásak: például polcon ülő béka = kenyér stb. Sminkelés: egyik liszttel - a másik korommal kenekedett. 10. „Számláld össze!": vonalak húzása: 1, 2, 3...= 13! 11. Szoborjáték: egy játékoson a többiek „igazítottak". 12. Tollfúvás: tollat, asztalon magam felé fújni úgy lehet, ha az összekulcsolt kart eléje teszem, s arra fúvók rá. 13. Utánzó: „Most jöttem Amerikából, első dolgom ez volt..." (Mutatják; aki először találja ki, kimegy.) 14. Virágnév: párbeszédes; az eltalált „virágnév" megy ki. Változata: angyal, ördög, királyné kertje, virágai vannak benne. 15. Versírás: mindenki egy-egy sort ír, csak rímeljen; a végén roppant érdekes „vers" jön ki belőle. 16. „Vigyázat, vonal! ": 20-25 darab számjegy között kellett vo­nalakat húzni, hogy a vonal számjegyet és másik vonalat ne érjen. 597

Next

/
Oldalképek
Tartalom