T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Fazekas Mihály: Karcagi gyermekjátékok

tómat is beleötvöztem a munkába. Sajnos, a terjedelem által megszabott korlátok miatt a leírásokat erősen rövidíteni kellett; ezért ezek rövidek, inkább utalásszerüek. Aki kutatási céllal szeretne a témával foglalkozni, az tekintse át a karcagi múzeum adattárában az eredeti pályázatot (adattári száma: 2639-92). Végezetül ajánlom ezeket a játszásokat és játékszereket drága kis unokáimnak: Mátyásnak, Péternek, Attilának, Csabának Zsófiának és Fruzsinának; hogy ezeket játsszák, ezeket készítsék, amint a következő oldalakon olvasható. Mint ahogy azt nagyszüleik, dédszüleik tették valaha. Cs. Kovács tanár úr mintegy 170 játékot gyűjtött össze. A rendszerezés ezen a téren sem könnyű. Mert igaz ugyan, hogy vannak ún. fiú- vagy leányjátékok, de közöttük nincs szigorúan vett elkülönülés. Szembetűnőbb csoportosítást jelent az, ha a játékokat tárgyi készítményekre vagy eszközjátékokra és folklorisztikus vagy szóbeli játékokra tagoljuk. Ahhoz, hogy a régi időkben ennyiféle játszás kialakulhatott, és ehhez ennyiféle játékszer készült, tudni kell, hogy régen sokkal nagyobb volt a családokban az öntevékenység. Az emberek ritkán jártak boltba, keveset vásároltak, hanem minden élemiszert saját kisgazdaságukban állítottak elő, és csak a kiegészítő, nélkülözhetetlen árukat (só, cukor, gyufa, petróleum, ecet stb.) vették pénzért. Idő viszont volt bőven ahhoz, hogy sokféle dolgot házilagosan elkészíthessenek. Ugyanígy a gyermekek se szaladtak játékért az üzletbe - nem volt rá pénzük - hanem mindent saját maguk készítettek el. Amit pedig maga készít az ember magának - az mindig a legkedvesebb, még ha felnőttekről van is szó. A gyermek számára pedig sokszor nem is maga a játékszer volt elsődlegesen fontos, hanem az elkészítés menete: az, hogy „megcsinálom", illetve utána, hogy: ,,én csináltam." A játékkészítés önmaga felért egy játszással - ha nem többel. Azt aztán már hosszadalmasabb lenne felmérni, hogy egy-egy „művelet" során való aktivizálás mit fejlesztett a gyermek személyiségén? Összevetve a gyárilag készített, fából, fémből, műanyagból - felnőtt szemnek és „okosságnak" megfelelő - áruval, amit pénzért, készen kap a gyer590