T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Tátrai Zsuzsanna: Gyermekek szerepe a naptári ünnepi szokásokban

Gyermekvilág m régi magyar falun - Szolnok, 1995. Á Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei - SO. Sorozatszerkesztő: Szabó László-Tálas László - Szerkesztő: T. Bereczki Ibolya Tátrai Zsuzsanna Gyermekek szerepe a naptári ünnepi szokásokb Az egyházi év menetében haladva idézzük fel azokat a nap­tári ünnepeket, jeles napokat, melyekhez olyan szokások kap­csolódnak, ahol a résztvevők vagy a szereplök hagyományosan a gyerekek voltak. A karácsonyi ünnepkörben adventben Mikulás a gyermekek megajándékozásának és fegyelmezésének időpontja. A jelenleg jól ismert szokás nem régi, a városi polgárságtól a falusi értel­miségen át jutott el a parasztsághoz. Népszerűsítésében az óvo­dák és iskolák játszottak nagy szerepet, valamint az édesipar és kereskedelem. Ez a jóságos piros ruhás Mikulás esetleg az őt kísérő krampusszal együtt megszemélyesítve vagy titokban érkezhet. Fontos feladata a fegyelmezés. A virgácsot egész esztendőben őrizték, sőt igénybe is vették. A Mikulás elődje a Dunántúlon a ,,láncos Miklós" szokásának régiségét igazolja a sokat idézett Csepregből származó 1785-ös tiltás is (Bálint 1977 I. 47.), A szokás a tiltások ellenére szinte napjainkig él. Nős férfiak, le­gények, de,fiúgyerekek is bekormozott arccal kifordított bundá­ban a derekukon láncot csörgetve ijesztgették, s gyakran meg­imádkoztatták a gyerekeket. A titokbari, éjszaka ajándékozás falvainkban kb. ötven esz­tendeje terjedt el. A Mikulás alakoskodó megjelenése gyakran 549

Next

/
Oldalképek
Tartalom