T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Kriza Ágnes: A nevelés Bethlen Miklós önéletírásában

másrészt pedig a nevelőknek a probléma iránti fokozott érzékenysége. Ez az érzékenység - ha létezett ilyen -, akkor egyfelől arra vezethető vissza, hogy a XVII. századtól kezdve az emberekben egyre inkább tudatosult az egészségmegőrzés, a betegségek elleni fellépés, a higiénia szükségessége, amint azt Pápai Páriz Ferenc, a kor kiemelkedő orvosprofesszora hangsúlyozta művében, a Pax corporisban: az egészséges életmód a legjobb védekezés a betegségekkel szemben.

56 Bethlen Miklósban, tanultsága, világjártsága, kivételes egyénisége folytán, kortársainál sokkal határozottabban élt ennek szükségessége. „Én az én Istenemnek testi ajándékai között felette nagynak tartom a mértékletes életet és az által mai napig tartó jó egészséget és nyers vénséget, kiváltképen ebben a tobzódó nemzetben és legközelebb ebben az életet borral megrövidítő Bethlen famíliában."

57 Bethlen Miklós „nyavalyái" miatt hajlott „az említett Basirius" tanácsára, hogy „éljek józan, mértékletes életet, és minden ebéd, vacsora után igyam egy kis pohár hideg vizet, és egészséges leszek."

58 A fertőzött víz veszélyeit Teleki Mihály - aki szintén „bornemissza" volt -, úgy küszöbölte ki, hogy „azt tisztán megfőzték, azután meghűtötték jeges cseberben, úgy töltötték kicsin fakártyába, azt adták be innya".

59 A mértékletességet valló életszemlélet kialakulásában az egészségmegőrzésnek az e században kialakuló igénye mellett fontos szerepet játszottak az egyházak. Ezt a. küzdelmet elsősorban a protestánsok kezdeményezték. Számos prédikátor ostorozta a tobzódó, korhely, semmittevő életmódot. Több nyom55 A változásokat jól szemlélteti a debreceni kollégium XVII-XVIII. századi iskolatörvényeit feldolgozó munka: Békefi 1899. 40-42. Míg az 1697-es törvény például csupán azt írta elő, hogy „Mind az iskolában, mind ezen kívül mindegyik tanuló vigyázzon arra, hogy részeg ne legyen, ne hányjon, ne köpködjön", addig 1704-ben azzal akarták a botrányos ivások elejét venni, hogy megtiltották a tanulóknak az ünnepnapi kirándulást. 56 R. Várkonyi 1988. 945. 57 Ö. I. 127. 58 Ö. I. 131. 59 Fakártya: vízhordó és -tartó faedény. Apor Î978. 39. 364