T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Bódi Zsuzsanna: A gyermekek munkára nevelése egy szegkovács közösségben

családfők szegkovács mestersége és feleségük napszámbére biztosította. A faluban a második világháború előtt 8 kőfejtő bánya volt, az itt dolgozók szerszámai a vésők, csákányok, ékek - az un. bnndzsetták - állandó karbantartásra szorultak, ezzel munkát adva a faluban élő szegkovácsoknak. Ezen kívül hulladékvasból különböző szögeket (cigányszög, kampósszög, stukatúrszög, rabitzszög stb.) és egyéb vasárut készítettek a pesti vaskereskedőknek (ácskapocs, csatornavas, csatornabilics, tűzfalkapocs, gázhangli stb.). A környékbeli kovácsokat ellátták patkószeggel, a bányákba sínszeget szállítottak. A helyi lakosságnak ajtópántokat, tolózárat, vashárom lábat, szemétlapátot, piszkavasat, csipeszt, jászolkarikát és egyéb használati tárgyat csináltak, a különböző szerszámok javítása, élezése mellett. Az asszonyok a kész termékek leszállításakor segítettek férjüknek. A gyermekek feladata a helyi boltban való kokszvásárlás, a koksztörés, a hulladék vas kiegyenesítése, darabolása valamint a fújtató kezelése volt. Ha a családnak nem volt pénze, a lányok elmentek édesanyjukkal Szentendrére vagy Pestre a szeméttelepekre, ott gyűjtöttek kokszot. A csobánkai boltos a Gázgyártól vásárolta meg nagyobb tételben a kokszot, és 5 kilós csomagokban árusította a szegkovácsoknak. Köröm nagyságúra kellett törni a kokszot, hogy a kohóban egyenletesen égjen. A 8-10 éves fiúk és lányok egy nagy lapos kövön végezték a munkát egy nagyobb kalapáccsal. A napi munkához kb. 5 kilogrammra volt szükség, a gyerekek feladata volt gondoskodni arról, hogy ez a mennyiség a munka megkezdésekor rendelkezésre álljon. A hulladék vas kiegyenesítését, darabolását már csak 10-12 éves fiúgyerekek végezték. A szegkovács mesterség tanulását 12-13 éves korukban kezdték. Először a kisebb erőt kívánó szögfajták (rabitzszög, stukatúrszög, kampósszög) készítését sajátították el, majd ügyességüktől, testi erejüktől függően egy-két év alatt eljutottak a nagy gyakorlatot igénylő sínszög és cigányszög készíté524