T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)
Ratkó Lujza: A táncba nevelődés a nyírségi gyermek életében
„Az egyik barátnőmnél kitakarítottuk a hodályt 43 , és ott tisztán mint egy kis lakadalom, olyan vót! Vidámság vót, mer táncoltunk meg énekelgettünk! És vőlegény nem kellett, csak a menyasszony, de a menyasszony is csak olyan szimbólum vót, mint ahogy mondják, hogy kevés ideig tart, mint a pünkösti királyság!" (Bököny, Seres Péterné) A fentiek összegzéseképpen elmondhatjuk, hogy a hagyományos paraszti közösségben az emberi életnek már kicsi kortól fogva szerves része a tánc. A minden gyermekben meglévő ösztönös mozgáskészségtől természetes út vezet a különböző mondókákon, ritmikus mozgásokon, táncszerű és táncos játékokon keresztül az öröklött és szerzett képességek kifejlődéséig, a tudatos tánctanulásig és -gyakorlásig. A kisgyermekkor, majd az iskoláskor játékai a ritmusérzék, mozgáskészség, ügyesség fejlesztésével jól előkészítik,, rávezetik a gyermeket a csárdás megtanulására. A gyermek növekedésével együtt nő a környezet ösztönzése és elvárása a tánctudást illetően, ez tovább indukálja a tánctanulási törekvést, az pedig ismét csak a gyermek tánckészségének további fejlődését eredményezi. Bár az egyéni tényezők - a tánchoz való tehetség, a családból, szűkebb környezetből származó ösztönzések - eltérőek lehetnek, a falu társadalmának elvárása mindenkivel szemben azonos: a legalább alapszintű tánctudás. Ennek elérésére a közösség a gyermeket életkorához, ügyességéhez mérten egyre növekvő mértékben ösztönzi, s egyben a különböző játék- és táncalkalmak révén természetes kereteket is biztosít a tánc hagyományozódásához. A tánc a gyermekkor nagy részében nem válik külön a játéktól, annak szerves részeként jelenik meg; csak a tánctudás bizonyos fokán különül el és válik önálló szórakoztató elemmé. Szerepének igazi kiteljesedése azonban már nem a gyermekkor felkészülést jelentő szakaszára, hanem a serdülő- és ifjúkor rövid, de gazdag időszakára esik. 43 A dohány szárítására használt deszkafalu, pajtaszerű épület. 516
