T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Ratkó Lujza: A táncba nevelődés a nyírségi gyermek életében

a táncos családi összejövetelek (például lakodalom, keresztelő stb.), illetve udvari bálák, házibálak jelentették, ahol édesanyja öléből hallhatta a zenét, láthatta a felnőttek táncát. Ilyenkor az anya a zene ütemére sokszor táncoltatta, rázogatta, mozgatta a kicsit. Alighogy állni, járni tudott a gyerek, á szülők, rokonok kezénél fogva táncoltatták a mondóka ütemére. I J> J> J> J> ! J> J> J I J> J> J> J> I J> J> ! « smfr mdr s m f r mdr Hely- re tuna

11 vádli- ba, nem híj- tál a lagzi- ba! Én is csiná- lok egyet, én se híj lak tégedet! J J!J> J> J> J>IJ> J> Jl> J> J> J>lj> J> J II trd'sfrmdrs fmr mdr 10 Híj,haj, haca- cáré, haca- ca, hátul van a pukó-je.\ (Geszteréd, Molnár Miklósné) Azok a szülők, akik szerették a táncot, maguk is jó mulatós emberek voltak, már egészen kicsi korban

14 elkezdték tanítgatni gyermeküket. „Az apám jó mulatós vót, szeretett táncolni. Gyerekeik vótunk, én olyan 3-4 éves lehettem, oszt az apám feltett minket az asztalra, danolt meg fricskázott, é& már ott kezdtem táncolni! Az apám büszke vót rá, hogy az ő fia hogy tud táncolni! Az én apám első táncos vót!" (Bököny, Seres Péter) „Én igazán gyerekkoromban tanultam meg [táncolni], mer И Női nemiszerv 12 Kisgyerek feneke 13 Vö. MNT I., VILBi. (Táncoltató); MN VI. 198. 14 Manapság is megfigyelhetjük, hogy az egészen kicsi, éppenhogy csak állni, járni megtanult gyermek is ritmikus mozgást végez, ha zenét hall. Ugy tűnik, ez a késztetés az embernek ősi hajlama, amely minden gyermekkel újra születik. Ez az ösztönös mozgáskészség nem azonos azonban azokkal a képességekkei, amely a későbbi életkorokban kifejlődve valóban meghatározzák majd, hogy milyen táncos válik a gyerekből. 497