T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Örsi Julianna: Korcsoportok Karcag társadalmában

pedig Kiss András a jegyesség felbomlása miatt a leány apjától „a Jegy ruhának az árát" kéri

5 A legtöbb hetven-nyolcvan éves korú karcagi asszony ma is őrzi jegykendőjét, melyet vőlegényétől kapott. A fiatalasszonyok jellegzetes ruhadarabjai voltak ezek. A századfordulótól a menyasszony fehér ruhában, fátyolban esküdött. Korábban színes brokát ruhák voltak divatban. A koszorúslányok rózsaszín ruhájukkal és rózsaszín koszorújukkal váltak el férjhezmenő társuktól. Az újasszony piros ruhában, piros kendőben, kis kötényben jelenik meg éjfél után a vendégek előtt. Hajviselete is még az 1950-es években ekkor változott meg, mivel ekkor tették először kontyba a haját. Az esküvő utáni nap reggelén az új menyecskének fehér kendőben kellett megjelennie a templomban. A fiatalasszonyok élénk színű ruhát viseltek. A hátrakötött fejkendő is e korosztály viseletéhez tartozott. Kendő nélkül férjezett parasztasszony a második világháború előtti időkben nem jelenhetett meg. Míg a nők viseletében a színnek felnőttkorban is megkülönböztető szerepe van, addig a férfi viselet a házas embereket már nem tagolja. Legfeljebb annyi megkülönböztetést lehet tenni, hogy minél idősebb valaki, annál inkább ragaszkodik a hagyományos viselethez. E század elején az idősek még bőgatyában jártak. Napjaink idős parasztemberei még viselik a kíkkötőt". Véleményükben is kifejezik ezt a ragaszkodást. „Nyárba még én is bűgatyába jártam, mikor összekerültem a társammal. Szebb is vót, mint a furulyagatya." A középkorú nők már nem vesznek fel piros és világos színű ruhát, kendőt. Az öregasszonyok barnát, szürkét, férjük halála után pedig csak feketét hordanak. 5 Kg. tjk. 1789. 18. 478