T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Knézy Judit: Paraszt-, pásztor-, cselédgyermekek munkára való nevelése

7. kép. Vágóhídi munkások, debreceni vágóhíd udvarán. Hajdú megye, 1909 körül MMgMA 778. Neg. 204650. a kívülállók bíráló, figyelő tekintetét látta, úgy kellett ellesnie másoktól a tudnivalókat, ha nem mutatták meg, vagy csak nagyjából tájékoztatták. A tapasztalatok átadása a nagyszülőkkel együtt lévő családokban először a nagyszülők és a velük otthonmaradt kicsiny gyermekek között történt. Később a gyermekek a mezőre kerülve szüleiktől és azok kortársaitól sajátították el a tapasztalatokat.

26 Ahol már csecsemőkorban a mezőre kellett ki vinnie a gyermeket az anyának, az ifjú első élményei között szerepeltek a legnehezebb mezei munkák is. Játékaik nagy része a munka eszközeit formázta. Nagyon fontos hatása volt annak, hogy akár hétköznap, akár ünnepen a felnőttek beszélgetése rendszerint a munkára terelődött, s akarva-akaratlanul ezek tar26 Szuhay Péter 1980. 179-24Q. 453