T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Ujváry Zoltán: A gyermekjáték-kutatásról

ebbe a munkába vonják be a falusi tanítókat. A tervet lelkesedéssel elfogadták. Ma szokatlannak tűnhet, hogy a terv jóváhagyásához a közoktatási miniszter engedélyére is szükség volt. A hivatali ügyintézésre jellemző, hogy erre az engedélyre két évet kellett várni. Azt követően 2 év alatt azonban több mint 200 tanító tetemes anyagot gyűjtött és küldött be. Ebből állította össze Kiss Áron a mindmáig nélkülözhetetlen forrásmunkát, a magyar népi játékgyűjteményt (1891). A szakirodalom elismeréssel írt róla. Tudományszakunk folyóirata szerint: „Ez a nagyszabású alapvető mű, úgy pedagógiai és nyelvészeti, mint népzenei, népköltési és néprajzi tekintetben egész kincsesbányát tár fel a tudományos kutatás számára." Kodály Zoltán mondotta: „Hatalmas kollektív munka volt, a magyar tanítóság becsületére válik." Ezt különösképpen hangsúlyoznunk kell akkor, ha tudjuk, hogy Kiss Áron elsősorban pedagógiai szempontokat tűzött célul. Olyan gyermekjáték-gyűjteményt állított össze, amelyből minden iskolában tanítani és megtanítani lehet a gyermekeket a magyar népi játékokra. Törekvése a nemzeti hagyományok megőrzése tekintetében kiemelkedő. Az elfogadott indítvány így szólt: „A játékoknak s az esetleg velők járó daloknak a magyar nemzeti nevelés szolgálatában kell állaniok, s ezért a játékokban a magyar nemzeti nevelés megóvandó." Ilyen nyilatkozat és ilyen cél az osztrák tanítási rendszer erőltetése idején, amikor a német pedagógiai szellemnek erős hatása volt a magyar iskolákra, hazafias megnyilvánulásnak tekinthető. Az idegen szellemet tükrözi a gyermekjátékok tekintetében is a Flóri könyve címen ismert kiadvány. Ezt a munkát szükségesnek tartom megemlíteni, mert 1830-tól szinte tankönyvként használták a gyermekek oktatásában. A könyv meséket, mondásokat, versecskéket és játékokat tartalmaz. Csakhogy mindezek műtermékek, idegenből átplántált, gyakran naiv, gyengécske fordítások. (Kissé meglepő, hogy Benedek Elek a legkedvesebb gyermekkori olvasmányának és az első igazi magyar gyermekkönyvének tartotta. 1927-ig 16 kiadást ért meg. Saj8