T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)
Fogarasi Klára: Gyermekélet a század első évtizedeinek néprajzi fényképein
csőlátót feltételez. (A portré felvétele 120-270 cm-ről történik - így az arckifejezések apróbb rezdülései, az érzelmek állapota is leolvasható az arcról - míg az egészalakos kép esetében, amikor a kamera távolsága 4 m - mindezek nem láthatóak. 23 ) Ugyanilyen meghatározó a frontális testtartás és szembenézés a család minden tagja részéről. A gesztusok révén ugyanakkor érzékelhető a család szoros összetartozása (fogják egymás kezét, érintik egymás vállát) - ez azonban inkább jelzésszerű, s nem az érzelmek túlhangsúlyozása. 24 A polgári családi képek teljesen más jellegűek: a térbeli elhelyezkedés mozgalmasabb, vagy festői elrendezésű; a tekintetek különböző irányba figyelnek; máskor beállított jelenetek láthatók: egyikük „mintha" olvasna (kvázi életképek); vagy egyikük távolba mereng, másikuk olvas stb. (s ezek különböző variációi). A testtartás, a gesztusok lazasága, sokfélesége jellemző, nem érezhető az összetartozás, sőt a tekintetek többirányúsága sugall egyfajta „jelenléf'-hiányt (gondolatban, tűnődéseiben mindenki máshol jár). A paraszti családi képek kompozíciója zárt, a térben való elhelyezkedés áttekinthető; a családtagok elrendeződése szabályos, a testtartás fegyelmezett (kihúzott derék, egyenes fej-kézlábtartás; komoly, mosolytalan arc, nyílt tekintet a jellemző). A család legtöbbször még „ereje teljében" fényképezkedik további családtag érkezését sem kizáró életkorban. Nem véletlen tehát, hogy a kép középpontjában helyezkednek el a szülők, akik „munkabírására mind a felnövekvő, mind az öregedő generáció támaszkodhat. Az ő létük a közösség, a lokális társadalom létének feltétele" - írja Kunt Ernő. 25 A kép egészéről nem egyszer jól leolvasható a családon belüli tekintélyhierarchia. (A kép - nem valóságos, mértani, ha23 Edward Hall ilyen szempontból különbséget tesz: a bizalmas térköz, személyes távolság, a társasági és a nyilvános távolság között. (E. Hall: Rejtett dimenziók 1987. 119., 141., 161.) 24 A polgári fényképeken gyakori „odabújás" (sem anya és gyermeke, sem férfi és nő részéről) a paraszti fényképeken nem fordul elő ebben az időszakban. 25 Kunt E.: Uo. 252. 72
