T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Fogarasi Klára: Gyermekélet a század első évtizedeinek néprajzi fényképein

A felvételek meghatározását segítő lehet a tárgyi világ vizsgálata (építkezés, gazdálkodási eszközök típusa, használati tárgyak, az öltözetek, bizonyos ruhadarabok alakja, formája stb.). Szembetűnő pl. a régies viseletek túlsúlya a hétköznapi öltözködésben.

9 De korszakonként eltérő a paraszti modellek viselkedése is. Négy alapmagatartás figyelhető meg: 1. tartózkodó, félénk tisztelet; 2. - amikor már természetessé vált a képmáskészítés szokása, az arckifejezés távolságtartó, fegyelmezett. Ezt váltja fel - 3. egy méltósággal kiálló, illetve büszkén vállalt magatartás, míg végül 4. a különállás feloldódása a jellemző - amely az arckifejezésben és a gesztusokban is tükröződik. Különösen szembetűnő ez, ha összehasonlítjuk a polgárosodás előtti, nem megrendelésre készült dokumentumfelvételeket a „klasszikus paraszt-polgári" időszak fényképeivel: az idős emberek - cselédek, béresek - arckifejezését (akiket mintegy „véletlenül" örökítettek meg) egyfajta bizonytalanság jellemez. Sokkal inkább a „tekintetbevétel hiánya", mintsem a személyes vagy társadalmi öntudat kifejeződése a meghatározó. Az 1. magatartástípus a korai, polgárosodás előtti; a 2. és 3. a parasztpolgárosodás alatti, végül a 4. a paraszti kultúra felbomlásának időszakára utalhat.

10 (Természetesen a fénykép meghatározásá9 Györffy István, aki a jobbágyfelszabadítást követő generációk öltözettípusait - a régies és az új polgári vonásokat - vizsgálta, 3 korszakot különített el: a felszabadult jobbágyság első nemzedékét (1848-1880); második nemzedékét (1880-1914); és harmadik nemzedékét (19141935); „az első generáció még a jobbágyfelszabadítás előtti kor viselet-ideálját követi ... a másodikat az "úri magyar ruha" befolyásolja, a harmadik már a nemzetközi városias öltözethez igazodik." (Györffy István: Matyó népviselet, 1956. idézi: Hofer Tamás: ХГХ. századi stílusváltozások: az értelmezés néhány lehetősége. Ethnographia, 1977. 1. 62-67.) - Az időhatárok tájegységenként módosultak, eltolódtak - másrészt presztízs és praktikus okok is közrejátszottak az öltözetek alakulásában. 10 A hagyományos (önálló, belső törvények és követelményrendszer szerint élő, jól működő) paraszti közösség tagjairól készült fényképfelvételek jól megkülönböztethetőek a későbbiektől. Kunt Ernő írja: „...a század 40-es éveiig készített felvételeken a legritkább esetben, különös kivételképpen fedezhető fel mosolygó arc. ...Amíg a hagyo66