T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Fogarasi Klára: Gyermekélet a század első évtizedeinek néprajzi fényképein

Gyermekvilág a régi magyar falun - Szolnok, 1995. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei - 50. Sorozatszerkesztő': Szabó László-Tálas László - Szerkesztő: T. Bereczki Ibolya Fogarasi Klára Gyermekélet a század első évtizedeinek néprajzi fényképein A fénykép történeti forrásértékét 1928 óta - a Nemzetközi Ikonográfiái Bizottság létrejötte óta - ismerik el a történeti ikonográfia művelői.

1 A magyar néprajzban ennél jóval korábbi időponttól: 1894-től számítható a fényképek tudományos célú felhasználása.

2 Jankó János már ekkor fölismerte a fénykép sajátszerűségét, lényegét, amely a mindent egybefogó jellegben

3

, másrészt a részletgazdag, objektív, hiteles megjelenítésben rejlik. A fotó által közvetített információk semmi mással nem helyettesíthetők, a fogalmi gondolkodás és a vizualitás - nem 1 Lakatos Mária: A családi fotógyűjtemény mint történeti forrás. 174. 2 L. bővebben: Tari János: A néprajzi fotózás történetéből. Történeti Múzeumi Közlemények 1984/1-2. (100-118.) 3 Jankó János a millenniumi kiállítási falu anyagának összeállításakor a viseletekkel kapcsolatban írja: „csak a bemutatandó alakokat kellett megállapítani s így ezzel is röviden végezhettünk, amennyiben a fényképfelvételek mindent magukba foglaltak." (Jankó I: A néprajzi falu. In.: Matlekovits Sándor: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota. Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye V. Budapest. 1897. (824.) - Máshol Festetics Rudolf fényképeiről írja: „Úgy az antropológiai typusokat, mint a tárgyak használatát, valamint a népek életének természetadta kereteit is bemutatják..." (NE. 1902. 60.) 63