T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)
Michael Faber: Gyermekkor - A játék kora?
A Rajnai Szabadtéri Múzeum koncepciójához tartozik néhány éve az is, hogy az életfeltételekről a lehető legtöbb információt nyújtsa: a nemeket és korosztályokat egyaránt bemutassa. A társadalom- és gazdaságtörténeti összefüggéseknél már nemcsak általában beszélünk a korábbi idők „falusi lakosságának életéről", hanem a nők, férfiak, öregek, valamilyen értelemben vett megváltozott képességű emberek speciális életviszonyairól, életfeltételeiről... Így természetesen a gyerekekéről és fiatalokéról, lányokéról és fiúkéról is. A múzeum területén sokféle lehetőségük van a gyerek és felnőtt látogatóknak, hogy a korábbi idők falusi gyerekeinek életével megismerkedjenek: a vidéki gyerekkor jellegzetességeit speciálisan mutatjuk be, kiválasztott tárgyakon konkrétan világítjuk meg pl. a parasztgyerekek lakó- és alvószituációját, segítségüket az udvari és szántóföldi munkában. Emellett olyan programjaink is vannak, amelyek lehetőséget nyújtanak a tárlatvezetőkkel és a múzeumi gazdákkal való aktív, együttes munkára. A gyerekek közreműködhetnek a betakarításnál, és itt olyan tipikusan gyerekmunkát végezhetnek, mint pl. az elhullajtott magvak felszedése és az ételhordás. Takaríthatnak istállót és őrizhetnek kecskét, s ugyanakkor legalább szerény bepillantást nyerhetnek a háziipar olyan gyerekmunkáiba, mint a fonás és szövés. Sok gyerek igen aktívan foglalkozik társadalom- és gazdaságtörténettel, ezért egy teljes hetet tölt a múzeumban. Ilyenkor egy egész osztály költözik a múzeum területén erre a célra épített történelmi épületbe, amelyben hálótermek, szociális helyiségek és tantermek vannak. Ez a program a 80-as évek elejétől folyamatosan működik „Múzeumban lakó diákok" címmel. A tanulók megismerkednek a mezőgazdasági, kézműipari és házimunkákkal, s a program pedagógiai koncepciójához tartozik az is, hogy így kritikusan hasonlíthatják össze, hogyan tudja egy szabadtéri múzeum a múltat érzékeltetni, ennek milyen lehetőségei és határai vannak, s ily módon teszi fogékonnyá őket a történelmi és múzeumi realitás olykor óriási különbségeire. Egy másik gyakorlati jellegű, a hajdani falusi gyermekvilá48