T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

István Lajos: Hagyományos népi gyermekcsemegék Korondon

mán kedvelik a fehéret, rózsaszínt és a feketét. Azoknak a gyermekeknek, akik sok feketeepret esznek, a kezüket, szájuk környékét és a nyelvüket is feketére fogja. így napokon keresztül látszik, hogy melyik gyermekek ettek sok fáiepret. A felnőttek szívesen engedik, hogy a gyermekek az eperfákra felmásszanak és epret rázzanak le, így a felnőttek is megmegkóstolgathatják. 34. Mindenfajta gyümölcs: A régebbi időkben a gyermekek nem ettek annyi gyümölcsöt, mint amennyit esznek a mostani gyermekek. A községben kevesebb gyümölcs termett, és a régi falusi emberek ritkán adtak pénzt a gyümölcsért. Amikor mi gyermekek voltunk, nekünk nem volt sem körténk, sem almánk, olyan boldogok voltunk, ki sem lehet azt mondani, ha valakitől egy almát vagy körtét kaptunk. A mai gyermekek is szeretik a gyümölcsöt, és nagy része mint csemegét, úgy fogyasztja. A gyermekek nyáron alig várják, hogy a cseresznye kezdjen érni. A községben kevés számban van cseresznyefa. így a cseresznye megjelenése a piacon mindenik gyermeket arra csábítja, hogy a szüleitől pénzt kérjen cseresznyére, de a szülők is vásárolják a gyermekeknek. A cseresznyét régebb a siklódiak árultak. Újabban a Kárpátokon túlról is hozzák kis kocsikkal. A cseresznyét az érés sorrendjében követik a másfajta gyümölcsök is. Aki csak teheti, ősszel abban jár, hogy télire legyen alma, körte eltéve. Ha lehet, a gyümölcskompótok se hiányozzanak a kamrából, legyen a gyermekek részére. Akinek nem terem gyümölcs, az a piacról is beszerzi, a kompótokat az üzletből vásárolja meg, hogy legyen a gyermekeknek a szervezetet is tápláló szükséges csemege biztosítva. IV. Vadon termő gyümölcsök 35. Fiatal bükkfalevél: Fagus silvatica. Sima, világosszürke kérgű magas fa. Korond községet félkörben bükkerdő övezi. Tavasszal az erdőben járó pásztor és más gyermekek, csemegeként ették a savanykás ízű bükkfalevelet. Magam is ettem, 324