T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Nagy Janka Teodóra: A gyermekek természetismeretének alakulása egy Duna menti faluban

korú adatközlők ismeretei szolgáltak. Kiválasztásuk során figyelemmel voltam a lakosság társadalmi tagoltságára, nem és vallás szerinti megoszlására

3 (Tábla). Adataikhoz viszonyítottam a jelenleg 10-14 éves korosztály tudásanyagát.

4 A falu és tágabb környezetének ismerete A kapun kilépve az évek múlásával a gyermek egyre távolabb merészkedik a családi háztól, és fokozatosan megtanul tájékozódni a faluban. „Főszeg, Aszeg, Kíszeg, Beszeg, Fecskeváros, Békaváros, Kenderfod, Baracs, Bojár, Újtelep, Andráspuszta, Vörösgyír, Hüllő..." az öregek 'betéve tudták' az egyes falurészek nevét. Hármat-négyet ma is felsorolnak a gyerekek, a kisebbek inkább csak az otthonukhoz közelebb eső részek neveit ismerik. A bölcskei határ a környéken szokatlanul nagynak számított.

5 A községtől legtávolabb fekvő határbeli területet például egyesek szerint azért nevezték Bolondvárnak, mert aki már itt vett földet, ,,a' bizony nem volt épeszű". A tulajdonviszonyok megváltozása, a tsz létrehozása után egyre kevésbé vonták be a gyerekeket a föld művelésébe, nem volt szükség a határ alapos ismeretére. A megkérdezettek a közel 50 határ- és dűlőnévből legfeljebb egyet-kettőt tudtak. Általában azokat a terü3 Adatközlők: Bátor Márton (1926), Budai Mihály (1919), Hajdók Mária (1928), Koczka Jánosné Múss Mária (1923), Lubik Lászlómé Keresztes Anna (1931), Pálfi Istvánné Bors Julianna (1926), Pálinkás Istvánné Kovács Katalin (1936), Sitkei András (1929), Sitkei György (1938), Süveges Józsefné Csekő Eszter (1935), Szintai Jánosné Pala Erzsébet (1928). Gyűjtők: Budai Gábor, Németh Melinda, Lubik Anita, Kiss Gábor, Kovács Anikó és Tomolik Mariann. 4 Az 1993 őszén végzett kérdőíves gyűjtés során az általános iskola 200 10-14 éves tanulója közül 65 gyermek válaszolt a kérdésekre. E helyen szeretném megköszönni Tóth Mihályné igazgatónőnek és Udvari Gábornénak, a helytörténeti szakkör vezetőjének, a kutatáshoz nyújtott segítséget. 5 1930-ban a községhez tartozó külterület 6.935 ha, 1992-ben 5.448 ha volt. 294