T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Selmeczi Kovács Attila: Az őrzőgyerek

fizetség fejében őrzőgyereket fogadtak fel. Ez a gyakorlat a húszas-harmincas években a Balaton-felvidék más településein is előfordult még abban az esetben is, ha volt a községben fogadott marhapásztor.

3 Nem minden gazda élt a közös csordára hajtás lehetőségével. Kővágóörsről tudjuk pl., hogy a községi, majd a mezővárosi elöljáróság a korábbi időkben szigorúan tiltotta az egyéni legeltetést. Változás csak a múlt század második felétől, pontosabban 1870-től következett be, amikor a közgyűlésen „a többség elhatározta, hogy a jövő 1871-dik évre is az ökör, tehén és lócsorda a Községnek Közös legelőire felállíttassék az eddigi mód szerint úgy, hogy a külön legeltetés ez által megszorítva nincsen."

4 A kisebb-nagyobb méretű egyéni legeltetést elsősorban az tette lehetővé, hogy ezen a vidéken a legtöbb községben a gazdák rendelkeztek saját erdőrésszel, ami legeltetésre alkalmas volt. Szentbékkállán említették, hogy a hasas, borjas tehenet, vagy a fiatal növendéktinót nem lehetett a csordára kihajtani, ezért külön legeltették. De alkalmanként az igás ökröket is a saját legelőre hajtották ki, nem küldhették a tehéncsorda közé.

5 Voltak olyan gazdák is, akik ragaszkodtak a saját legeltetéshez, mert olcsóbbnak és biztonságosabbnak tartották. Ugyanakkor a Balaton-felvidék falvaiban meglehetősen nagy számban élő sokgyerekes, szegény sorsú családok tömegével kínálták az olcsó munkaerőt. Amint Köveskálon erről az időről mondták: „Több gyerek vót, meg több szegény ember, azér vót őrzőgyerek".

6 Ahol szükség volt felfogadott őrzőgyerekre, ott többnyire a saját faluból szegődtették. Aránylag ritkán fordult elő, hogy a szomszéd településről hoztak gyereket. Kővágóörsön pl. a 3 Vö. Vajkai Aurél: A paraszti munka betanulása. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. Veszprém, 1979. 293-300.; Lackovits Emőke: Adalékok a falusi gyerekek életéhez Veszprém megyében 1868-1945. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. Veszprém, 1980. 237-242. 4 Gelencsér József: Őrzőgyerekek a Káli-medencében. In: Történeti és néprajzi dolgozatok a Káli-medencéből. Szerk. Lackovits Emőke. Veszprém, 1986. 49. 5 Oltárczy Lajos (1915) közlése. 6 Gelencsér József: i. m. 50. 276