T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Rékai Miklós: Chaszid zsidó és magyar gyermekek kapcsolatai Kárpátalján

Gyermekvilág a régi magyar falun - Szolnok, 1995. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei - 50. Sorozatszerkesztő: Szabó László-Tálas László - Szerkesztő: T. Bereczki Ibolya Rékai Miklós Chaszid zsidó és magyar gyermekek kapcsolatai Kárpátalján Az előadásom megírásához felhasznált adatok egy Kárpátalján 1991 óta, jórészt Munkácson folyó, a chaszid folklórra vonatkozó néprajzi gyűjtés során bukkantak fel. Célom, hogy a gyeimekfolklór szerepét érzékeltessem két, évszázadok óta együttélő csoport - nem egyszerűen vallás, vagy etnikum kulturális érintkezéseiben, a két világháború között, a recens tradíció, és a zsidóság életét szabályozó vallási törvények jelentette kettős hatás alapján. Az előadásban fogalmilag mindenképpen megkülönböztetendőként kezelem a „vallást" és az „etnikumot", ez esetben mint a különböző zsidó csoportok és környezetük közötti érintkezések két oldalát, ugyanis a zsidóság egészére vonatkozóan egyik fogalom sem alkalmazható, ugyanakkor mindkettő része a zsidó entitásnak. Az a zsidóságon belül is önálló mozgalom - a chaszidizmus -, amely az említett időszakban meghatározó szerepet játszott a helyi zsidóság szellemi arculatának formálásában, a német ajkú - askenázi - zsidóságon belül a XVIII. században alakult ki. E sajátos kisközösségi életforma létrejöttét előmozdító társadalmi folyamatok a középkor végén, Lengyelországban zajlottak le. Ezek lényegét összefoglalva a chaszidizmus a lengyel askenázi társadalom pusztulására adott válasz: kialakulása a lengyel városi önkormányzatokhoz illeszkedő zsidó 259