T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Lanczendorfer Zsuzsanna: A gyirmóti gyermek élete a XX. században

Az I. és a II. generáció hisz még benne, a III. generáció kételkedik, vagy teljes egészében elveti. A születendő gyermek neme a II. és a III. generációnál már közömbös: „Mindegy, csak egészséges legyen." Az I. generációnál még találkozunk a nemek rangsorolásával, pl.; „A leány nem tud annyit segíteni, mint egy fiú." A III. generáció igénye arra, hogy az „első fiú legyen", már csak presztízs okokra vezethető vissza. A terhesség az I—II. korosztályhoz tartozó asszonyok életét nem nagyon változtatta meg. A nehéz fizikai munkát egészen a szülésig elvégezték, „az utolsó pillanatig dolgoztunk,," „a kapálásból jöttem szülni". Elfogadott volt az a szemlélet, hogy „nehezebben szül az ember, ha nem mozog". E tekintetben nagy mértékű változás figyelhető meg a III. generáció esetében. A szülés előtt egy hónappal szülési szabadságon van az anya, gyakran a terhesség alatt is táppénzes állományba veszik, hogy minél többet tudjon pihenni, és kellőképpen fel tudjon készülni gyermeke fogadására. A III. generáció a szülés előtt már megvásárol szinte mindent, ami a gyermeknek szükséges (gyermekkocsi, kiságy, kelengye). Az együttélő három generációnál ez tabu, illetve ennek a tabunak a feloldása gyakori konfliktus forrása. Az anya-gyermek kapcsolat a legbensőségesebb, legszorosabb kapocs két ember között. A szülés ennek a már meglévő, s majdan kiteljesedő kapcsolatnak jelentős állomása, átmeneti rítusa. A szülés lefolyásában, helyében az idők folyamán jelentős változások történtek. Az I. generáció a községi bába (Nagy Józsefné Vági Mária) segítségével otthon hozta világra gyermekeit. Az asszonyok ágyban fekve, vagy székre ülve szültek. A bába vezette le a szülést, ő fördette, pólyálta be a gyermeket, sőt még 8 napig ő látta el az újszülöttet és édesanyját. Az 1940-es évektől kezdve a gyirmóti asszonyok már a győri kórházba mentek szülni. Ma már a bábák feladatát orvosok, ápolónők és védőnők látják el, mintegy társadalmi üggyé téve a gyermekvédelmet és -gondozást. A szülést levezető orvos fogadásának szokása már a II. generációnál is megtalál331