T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Vajda Mária: A házasságon kívüli kapcsolatból származó gyermekek helyzete a parasztközősségekben

lelencgyerek volt a neve, napjainkban népiesen állami gyereknek is nevezik.

142 A lelencbeadás a századfordulótól vált gyakorlattá.

143 Azelőtt szegyeitek volna beadni menhelyre, 4

'ne érezze a gyerek majd az anyja szerencsétlenségét."

144 Szokásban volt a lelencgyereket kivenni tartásra,

145 ugyanis a tartásért az állam csekély pénzt, a gyerekek számára ruhát, cipőt adott. A lelences sorsát döntően meghatározta, hogy kihez került. A jómódú gazdák ingyen kiscselédnek is vettek ki lelencet vagy "velenceit", ahogy a hódmezővásárhelyiek nevezték.

146 A gyerekek tizenöt éves korukig voltak a menhely kötelékében. Ekkor visszavitték őket, s ezután kiadták inasnak, cselédnek. Voltak olyan lelenctartó asszonyok, akik keresetszeröleg neveltek 5-6 lelencgyereket. Az ilyen, "ringybe-rongyba lefekteti, imígy-amúgy ötetgeti." De nem ritka az olyan asszony, aki elvonja az élelemre, tartásra kapott pénzt és silány táplálékkal táplálja a jobb sorsra érdemes gyerekeket. Télen fázlaltatja és úgy bánik velük, ahogy mostoha anya se."

147 Gyakran megerőltető, felnőtt munkát végeztettek velük. S voltak olyanok, akik nem sokat törődtek szegényekkel, akik aztán örökösen az utcán jártak, csavarogtak. A Pest környéki falvakban, de főleg Monoron, a pesti lelencgyerekek tömegeit nevelték. A Monori Jótékony Nőegylet 1870-ben alakult, és már ekkor legfontosabb, legsürgetőbb feladatának a lelenckérdést, a dajkaságba Monorra kiadott gyer169.; 1871-ben mondta ki a képviselőház, hogy a következő évi költségvetésben gondoskodjanak állami lelencház létesítésének költségeiről. A századforduló táján hozták létre a lelencházakat a vidéki nagyvárosokban. Szegeden például 1903 óta van gyermekmenhely. Vö. Kiss L., 1981. 417. 142 Magyar Néprajzi Lexikon, 1980. III. 440. 143 MorvayJ,, 1981. 60.; Kiss L., 1981. 144.; Említi a jelenséget Tárkány Szűcs E„ 1944. 53.; Vajda M., 1988. 81.; Volt, ahol azonban ritka eset volt az ilyen - Szathmári L, 1978. 221. 144 Kiss L., 1981. 144. 145 Magyar Néprajzi Lexikon, 1980. III. 440.; Kiss L, 1981. 417-419.; Nagy Varga V, 1985. 712., 731. 146 Kiss L., 1981. 418. 147 Kiss L., uo. 215