T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Vajda Mária: A házasságon kívüli kapcsolatból származó gyermekek helyzete a parasztközősségekben

meg kell értekezned, kiké a Gyermek? Ha ker. Atyátul, Anyáiul való, szabadossan megkeresztellyed, ha tisztátalan ágyból való, halasztanod kell ... hogy a Magisztrátusnak hírré tegyed, a paráznák először megbüntettessenek és poenitentiát tartván, a gyermek úgy kereszteltessék meg."

124 A törvénytelen gyermek anyja nehéz helyzetbe került, mert hiába vitte idegen helyre kereszteltetni a gyermeket, a pap addig nem végezte el a szertartást, amíg a törvényes származást be nem bizonyították, ellenkező esetben "hírré tette a Magisztrátusnak", amelyről tudjuk, hogy nem fukarkodott a pellengérrel, sőt még súlyosabb fenyítésekkel sem.

125 Az apa legtöbbször tudni sem akart, tartásához, neveltetéséhez legfeljebb bíróilag megállapított tartásdíjjal járult hozzá.

126 Kiskunhalason a XVIII. században bevett szokás szerint a legénynek a megszületett gyermek nevelésére fordítandó díj mellett még a lány ártatlanságának elvételéért is kártérítést kellett fizetni. Mindkét díj összege a lány társadalmi helyzetéhez igazodott. S ugyanakkor a lány is, legény is megkapta a maga testi büntetését is az egyházi, majd később világi törvények szerint. így például 1759-ben "Kilencz Anna deflorátiójáért és a születendő gyermek felnevelésére" 20 forintot ígér a legény, "de mivel ez igen csekélység s nem elegendő, bé vett szokásunk szerint az alább való személyeknek deíloratiójokért és születendő gyermeknek nevelésére rendeltettek f 60", a szülés után pedig a lány ötven korbácsot kap.

127 A gyermektartás alól minden úton-módon igyekezett kibújni a természetes apa. Gyakran kijátszották a bíróságot is.

128 El124 Milotai Nyilas István, 1653. Agenda. Várad. - Az ker. igaz hitről való vallástétel ... melyet 1567. esztendőben Magyarországon is javailottanak. Idézi: Schräm Ferenc, 1957. Agendáínk néprajzi vonatkozásai. Ethn. 135. 125 Schräm F., 1957. i. m. 135. 126 Györffy István, 1930. A házasság és a lakodalom a matyóknál. Népünk és Nyelvünk II 230.; Luhy M, 1935. 140.; Szathmári /., 1978. 221. 127 Papp L., 1941. 30. 128 Vajda M, 1988. 78. — a legény lefizette a cimboráit, hogy a bíróság előtt azt vallják, a kérdéses időszákban ők is éltek nemi életet a