T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Vajda Mária: A házasságon kívüli kapcsolatból származó gyermekek helyzete a parasztközősségekben

az egyházi befolyás valamilyen oknál fogva gyengült, vagy hatékonysága csökkent. Tartóssá nemigen válhatott, mert az egyház,

94 a közvélemény

95 az ilyen személyeket, egyenként és együttvéve, különböző módokon addig-addig sújtotta, amíg ezt a viszonyt fel nem számolták. A múlt század hetvenes éveitől a vadházasság szinte gátlás nélküL tért hódított,

96 és elterjedésének az egyházpolitikában kialakult liberalizmus is kedvezett.

97 Különösen városon és a kifejlődött tanyavilágban vált gyakorivá, majd pedig falun is. Tárkány Szűcs Ernő szerint a XIX. században a lakosság 8-10 ezreléke vadházasságban élt,

98 egyes helyeken ez a szám magasabb is lehetett. Jankó János kutatásai szerint az 1870-es évektől igen gyakori volt a vadházasság Aranyosszék falvaiban, "...a vidék legjobb módú falvai Kövend, Bágyon és Sz.-Kocsárd e tekintetben is legelöl állanak, annyira, hogy a vadházasságot az Aranyosszék falvaiban csak »bágyoni házasságnak« szokták nevezni, s az ilyen házasságokon a nép nem botránkozik meg."

99 1938-ban a négy és fél ezer lakosú Tápén (Csongrád m.) 48, az 1400 lakosú Vistán (v. Kolozs m.) 50 pár élt vadházasságban.

100 Ez a kap94 Illyés E., 1941.; Cigándon a presbitérium határozatot hozott, hogy a vadházasságban élő párok számára nem ad széket a templom. 1896-ban pedig ezt a székből való kivezettetésig szigorítja. Jávor K., 1971. 98. 95 Dömötör T., 1957. 73-89. 96 "Gyülekezetünkben a vadházasság, amelynek meggátlására már itt e presbitériumban is oly sokszor és sokféle intézkedések tétettek, nem hogy szűnőfélben volna, hanem ellenkezőleg napról-napra ijjesztőbb arányokat ölt, úgy annyira, hogy ma már az ilyen vadházasságot cseppet sem restellik..." - panaszolja a cigándi presbiteri jegyzőkönyv 1896-os bejegyzése. - Jávor K., 1971. 99.; A települések tisztségviselői is nemegyszer rossz példát mutattak vadházasságban élésükkel. Vö. Jankó J, 1893. 204. 97 Illyés E., 1941. 148.; Vö. Kosa László, 1993. Egyház, társadalom, hagyomány. Societas et Ecclesia 1. Debrecen. 25-26. 98 Tárkány Szűcs E., 1981. 253. 99 Jankó J., 1893. 204.; Torockóról viszont azt írja, hogy mindössze 3-4 vadházasság van, katonaság vagy válási akadály miatt e tekintetben nagyon szigorú az erkölcs. Uo. 213. 100 Daróczy Ferenc, 1936. Egy kalotaszegi falu. Magyar Népegészségügyi 204