T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Nagy Olga: A család szerepe a személyiség kialakulásában

Az amerikai Mead elméletét itt újra megemlítenénk két vonatkozásban is. Említett kötetében az amerikaiak ismert neurózisát azzal is magyarázza, hogy az amerikai anya például ahelyett, hogy szoptatná csecsemőjét, inkább a „cuclisüveget" választja. A másik érdekes megfigyelése: összehasonlít két afrikai törzset: a szelíd erkölcsű arapesi - és a kannibáli kegyetlen mondogumor törzset. Az arapesi anya és csecsemő kapcsolata szelíd, érzelmi beállítottságú, él mindazzal a „nevelési gyakorlattal", amelyet egy ősi anyai ösztönösség diktál: gyermekét szoptatja; ha sír, megnyugtatja, foglalkozik vele; ő tanítja meg a környezetének megismerésére. Ezzel szemben a kannibál törzsben az anya nem foglalkozik csecsemőjével, elhanyagolja, nem szoptatja, agresszív stb. Apai szigor a gyermeknevelésben De az anyai nevelés nemcsak ennyi; a nyelvre való tanítás is az anya dolga, mégpedig játékosan, azzal az anyai melegséggel, amely leleményessé teszi az anyát a csecsemővel szemben. Gazda Klára nagyon szép, Gyermekvilág Esztelneken című könyvéből

7 - mely a maga nemében egyedülállóan vall a gyermek világáról - kiderül, hogy a gyönyörű mondókák jó része - melyeket közöl - szinte mind a csecsemővel való foglalkozás kapcsán kerültek elő. Az anya nemcsak beszélni tanít, felfedezteti a gyermekkel saját testét, majd a környező világot, de egyben már pici korától a költészet, a ritmus szeretetére is nevel. íme, hogyan csitítja a nyugtalan, nyűgös csecsemőt: „A kis szepegő fejét két tenyerük közé véve gyöngéden jobbra-balra ingatják: Szita, szita, sűrű szita, Ma szitálok, holnap sütök, Neked egy kis cipót sütök, Megvajazom, megzsírozom, Mégis neked adom... " 7 Gazda Klára: Gyermekvilág Esztelneken. Néprajzi monográfia. Bukarest, 1980. 164