Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Selmeczi László: Újabb szempont I. Lajos 1349. november 5-én Gyulafehérváron kelt oklevele értelmezéséhez

Selmeczi László Újabb szempont I. Lajos 1349. november 5-én Gyulafehérváron kelt oklevele értelmezéséhez Gyárfás István örökbecsű műve A jász-kúnok története harmadik kötetéhez csatolt oklevéltárban, a 33. sorszámon közölte í. Lajos 1349. november 5-én, Gyulafehérváron kelt oklevelét, amelyben a ki­rály Kocs falu lakosait, s az Abád és Tomajmonostora körül lakó ku­nokat István szörényi bán birtokainak jogtalan használatától eltiltót­ta. 1 Miről is volt szó ebben az oklevélben? A király Kont Miklós fő­pohárnok jegyzője, Pál előterjesztése alapján István, a szörényi bán panaszára villa Kooch villicusának és összes hospesének, valamint Comanis in circuitu villarum Abad et Thomaymunustura vocatarum (Kocs falu bírájának és lakosainak, valamint az Abád és Tomajmonos­tora nevű falvak vidékén lakó kunoknak) megparancsolta, hogy a bán említett (dictus) birtokait, ezeknek haszonvételeit, s különösen Illev nevű halászó helyét (Piscinam suam Illev vocatam), amelyeket folyvást jogtalanul használtak, többé ne merészeljék megtenni. Gyárfás ennek az oklevélnek nem tulajdonított különösebb jelen­tőséget, bár tartalmát a harmadik kötet harmadik szakaszába beiktat­ta, ahhoz kommentárt nem fűzött, csupán annyit jegyzett meg, hogy ugyanezen Losonczi István (Losonczi Dénes fia István mester) már 1340-ben is panaszt tett az e vidéken lakó kunok ellen, s úgy vélte, hogy "Kolbász, Kunhegyes, Fábián-Sebestyén és Madaras szálláso­kon megtelepedett kunok valának, kik Losonczi István bánnak birto­kait háborgatni meg nem szűntek 4 ". I. Lajosnak az 1349. november 5-én kiadott oklevele különös je­lentőségre Kring Miklós: Kun és jász társadalomelemek a középkor­ban című tanulmányában tett szert. Kring ugyanis a középkori Ma­gyarországra 1239-ben, majd a tatárjárást követően újra beköltöző kunokat nomád életet folytató népnek vélte. Azt hangsúlyozta, hogy a hazánkba jött kunok "elsősorban — kétségkívül — barmaik legel­63

Next

/
Oldalképek
Tartalom