Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Madaras László: Megjegyzések az avar és magyar reflexíj rekonstrukciójának kérdéséhez

— a Kárpát-medencében legalább egy évszázad hiatus van. Ráadásul azok a keskeny karú íjak, melyek valamiféle párhuzamba állíthatók lennének a magyar íjakkal, már a VIII. század második harmadától nincsenek használatban. Ennyi idő alatt a sztyeppén igen sokat változhattak a fegyverek, lettlégyen itt elég egyetlen jól ismert példát említeni, ez a példa pedig a szablyák alaki, formai változása. 4. Az sem elhanyagolható, hogy míg az avar íjak csontlemezei le­felé keskenyedőek, addig a magyar sírokban talált íjaké lefelé szélese­dőek. Ez pedig a famag különbségét is jelzi. 5. Végül, de nem utolsó sorban, nem tartható a Cs. Sebestyén majd őt követve László Gyula által erősen "C" formára rekonstruált íjforma. Az avar kori ásatási megfigyelések nyomán ma már jól tud­juk, hogy a használt íjak nyugalmi állapotban vagy egyenesek (botíjak) vagy csak igen enyhén íveltek. Ha a magyar íjak "C" formájúak(?), a különbségek megint csak más-más hagyományrendszerre utalnak. A fentiek nekünk azt sugallják, hogy a népvándorlás kori és hon­foglaló magyar reflexíjak rekonstrukciója területén a kutatás talán csak az első lépéseket tette meg. Nem lehet egy kalap alá venni min­den sztyeppéi összetett íjat, hiszen azok formai különbségei mögött mechanikai különbségek is lehetnek. A további rekonstrukciós lépése­ket egy új kiindulási alapon kellene megtenni. Ezen az úton lehetne az első lépés a nagy európai gyűjtemények még ma is tanul­mányozható íjainak kutatása (Szentpétervár, Ankara, London stb.). Ezek összevetése a régészeti megfigyelésekkel és leletekkel lehet az a módszer, mely közelebb hozhatja ennek a fegyvernek a megismerését, egy ősi mesterség csínja-bínja válhat egy gépiesített világ számára megismerhetővé. Ezen az úton indult el a fiatal kutatónemzedék tehetséges tagja, Szőllősy Gábor, s bízhatunk abban, hogy kutatásai újabb eredmények­kel gazdagítják ismereteinket. 23 Jegyzetek 1. Kőhalmi K. 1972. p. 74. 2. Kőhalmi K. 1972. p. 74. 3. Kőhalmi K. 1972. pp. 74—75. 4. Kőhalmi K. 1972. p. 99. 5. Kőhalmi K. 1971. p. 101. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom