Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)
Cseh János: Keleti germán leletek a Wielbark kultúra területéről és a Közép-Tisza-vidékről (Nyelv- és tárgytörténeti adalékok)
Gothiscandza, Gepidoios —, alig akadunk ilyesfélékre. Régi és szilárd megállapítása az archeológiának, hogy ezen a vidéken a római császárkor korábbi századaiban nem volt szokás a fegyverek sírba tétele. Persze nyilvánvaló, a gótok és a rokon népcsoportok is készítettek-használtak íjat-nyilat, melyek hasonlók lehettek a szomszédos keleti germánoknál (pl. burgundok és vandálok — utóbbiak a Przeworsk kultúrával fémjelezhetők zömmel) mindennaposakkal. Következésképp az "arhwazna" régészeti-tárgyi illusztrációja ezen régióból csupán közvetett lehet — eltekintve a szórványosan, mintegy a szabályt erősítőén előfordulóktói. Az önálló, szuverén törzzsé igazán inkább csak a 3. században formálódó gepidák — gót megnevezéssel "gepanta" — a testvérnép szemében nyilván "renegát" módon, ám "rendes" germán szokás szerint temették el férfi halottaikat azok fegyvereivel a késő római korban és az 5—7. században. Különböző típusú nyilakkal is, 7. kép. A dolgozatban szereplő római császárkori lelőhelyek a Wielbark/Willenberg kultúra területén (a Parsçta vidékétől a Narew— Bug középig). Picture 7. The archaeological sites of the Roman Age mentioning in the paper on the Wielbark/Willenberg culture's territory (from the Parsçta-land to the space between the Narew —Bug rivers). 45