Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)
Puskás Zoltán: A pszaltérium
Egységes vallási és kulturális törekvés kifejeződése volt, mely különböző útvonalakon érkezett. Az egyik út Katalóniába vezeteti, ahol a korábbi Karoling-kori építészet helyét vette át, a másik a Pireneusokon keresztül Aragóniába. Navarra érintésével Kasztüián és Leónon át eljutott a félsziget északnyugati csücskébe a "finis terrae"-hez, Szent Jakab (San Yago) európai hírű sírjához, amely a hagyomány szerint ott, Galíciában van. Az, hogy valóban Szent Jakab ereklyéit találták volna meg, nem bizonyított. Tény, hogy a legenda szerint Hispánia térítője volt és egyben a mórok elleni háborúk védőszentje is. Özönlöttek a zarándokok és Santiago de Compostela nemzetközi zarándokközpontá lett. A zarándoklatok Franciaországból indultak, az útvonalat kolostorok és zarándok-pihenőhelyek szegélyezik. A zarándokszállások nyilvántartásaiban a francia, német, angol és spanyol hívők között lengyelek, csehek és magyarok is említve vannak. A templomot a román korban többször is átépítették. Az elsőt Szűzies Alfonz idején emelték. A jelenleg ismert román stflusú templom építését 1078-ban kezdték meg és 1130 körül fejezték be. A két építész, Roberto és Bernardo francia földről érkeztek, és ötven kőfaragó illetve kőműves mester felett rendelkeztek. A katedrális később számos spanyol és francia épület példájául szolgált. Az itt található ún. Portico de la Glória nem csak az oszlopcsarnok egyik falának díszítése volt. Eredetileg hasonló együttes díszítette a szemközti falat is, ezt azonban a XVIII. században lerombolták a jelenlegi barokk homlokzat építése során. így csak az oszlopcsarnok belső falán maradt fenn a román kori díszítés. Portico de la Glóriának (Dicsőség Kapuja) hívják, mert a középső ívmező domborműve a megdicsőült Krisztust ábrázolja angyalok társaságában, a félköríves frízen pedig az Apokalipszis 24 vénét. Egy ottani latin nyelvű feliratból megtudható e bámulatos alkotás keletkezésének dátuma és jeles mesterének neve. "Az Úr születésének 1188-ik, a spanyol időszámítás 1226-ik évében, április l-jén illesztette a helyükre Szent Jakab temploma főkapujának szemöldökgerendáit Mateo (vagy Mathieu) mester, aki az alapoktól irányította a kapuk építését". A kapuzatról 12í l-ben kerültek le az állványok és ebben az évben fel is szentelték az épületet. Az együttes egységes stílusban keletkezett, klasszikus tökéletesség és derű jellemzi. Gránitból faragták, majd színezték, és bár a XVII. században restaurálták, a színezésével megőrizték az eredeti színárnyalatokat. Ma már jobban ismerjük a zarándokútvonalak szobrászatának fejlődését, a XI. század közepétől kezdve. Amellett Mateo mester minden 297