Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Vadász István: Négy szomszédos város központi funkcióinak, hierarchikus rendjének és vonzásterületének vizsgálata

nél 0,013—0,095 között alakult a diszperziós érték (1. táblázat). Ez arra utal, hogy a legtöbb, általunk megfigyelt intézmény csak 1—6 te­lepülésen található meg. Csakhogy az ilyen intézményekkel rendelkező települések köre funkciócsoportonként változó, s ez szétforgácsoltságot eredményez. Jól mutatja ezt a 11 város alacsony intézmény-előfor­dulási átlagértéke is. A 81 intézményt, tényezőt tartalmazó mezőny 7 csoportjában a 11 város átlaga ugyanis 2,90 intézmény. Ez azonban nem véletlen, hiszen eleve magas hierarchiaszintre utaló tényezők van­nak ebben a csoportban, mint például: bíróság, földhivatal, az infrast­ruktúra negyed megyényi területi illetékességű üzemigazgatóságai (Ti­tász, Volán), nagy területet mindennapi fogyasztási cikkekkel ellátó üzemek központjai (tejüzem, sör-üdítőelosztó raktár), különleges szak­boltok (pl. Ofotért, Óra-Ékszer), nagyobb áruházak, többosztályos kór­házak, speciális képzési profilú szakközépiskolák, autószervizek. 0,096-0,150 közötti diszperziós értéket 23 funkció, 0,151—0,232 közöttit pedig 27 intézmény mutat. A négy szomszédos városra szűkített megfigyelések során a kü­lönbségek még jobban kirajzolódnak. Az egyes funkciócsoportokat vizsgálva kiemelendő, hogy Karcag minden csoportban rendelkezik a vizsgált tényezők többségével vagy csaknem mindegyikével. Különö­sen magas az intézmények előfordulása a hatósági-igazgatási-szervezé­si (15-ből 13), a kiskereskedelmi (28/23), az egészségügyi (25/25) és a szolgáltatási funkciócsoportban (9/9). Az infrastruktúraszervező, illet­ve a termelési integrációra utaló tényezők jellegéből is következik ezen intézmények alacsonyabb karcagi előfordulási aránya, s ugyanez mondható el az oktatási-kulturális-tudományos intézménycsoportról is. Mezőtúr mutatói csaknem azonosak Karcagéval, kivéve az egész­ségügyet (25/15), bár a karcagi kórház és rendelőintézet nagyobb je­lentősége folytán nyilvánvaló a két város szerepköre közötti különbség. Kisújszállás a karcagi intézmények, tényezők mintegy felével rendelkezik. A város Karcagtól való lemaradása az infrastruktúra-mű­ködtetésben és az egészségügyi funkció esetében nyüvánvaló és szem­betűnő. Túrkeve pontszáma viszont a karcagi értékeknek csak az 1/3­át éri el. A szomszédos városokkai összevetve különösen, de a vizsgált településekre nézve is roppant fejletlen e nagy hagyományú nagykun városi infrastruktúra-szervező, termelést integráló és egészségügyi sze­repköre. 279

Next

/
Oldalképek
Tartalom