Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Kertész Róbert: A középső kőkor kutatásának jelenlegi állása az Alföldön

több bizonytalan helyzetű, nem identifikált, mezolitnak tartott leletegyüttes került elő (Hugyaj-Érpatak, Tarpa-Márki tanya). Az észak-alföldi mezolit ipar lelőhelyeinek geográfiai és kronológiai helyzete, továbbá a lithikus iparok technomorfológiai és alapanyag elemzése nyomán a régióban reális lehetőséggé vált a mezolitikum és a neolitikum közötti konkrét kapcsolatok vizsgálata. Az észak-alföldi mezolit ipar déli határa mentén elhelyezkedő Körös kultúra lelőhelyei ugyanis térben csak néhány küométerre találhatók a legdélibb mezolit lelőhelyektől. Időben pedig az észak-alföldi mezolit ipar fiatalabb periódusa, a jászteleki fázis párhuzamosítható a Körös kultúra idősebb szakaszával (Gyálarét-Szilágyi major lelőhely, 14

C dátum: 7.090 ±100 B.P.).

39 Az észak-alföldi mezolit ipar jászteleki fázisának leletanyagát a Körös kultúra idősebb és középső horizontjába, valamint a vonaldíszes komplexum korai időszakába tartozó lelőhelyek kőiparaival lehet összevetni. Problémát jelent az, hogy Magyarországon ezeknek a neolit kulturális egységeknek a közölt pattintott eszközkészletei jórészt nem reprezentatív mennyiségűek és atipikusak (a fenti okok miatt például a földrajzi szempontból rendkívül fontos alföldi vonaldíszes kerámia idősebb szakaszának kőleltára elemzésünkhöz nem használható fel). Megállapítható, hogy a jászteleki fázis iparának tipotechnológiai sajátosságai és nyersanyag-struktúrája más tendenciákat mutat, mint Méhtelek-Nádas

40 és Endrőd 39

41 lelőhely kőipara. A jászteleki fázis a Körös kultúrától eltérő alappal és kapcsolatokkal rendelkezett. A közép-európai vonaldíszes kerámia idősebb szakaszába tartozó Budapest-Aranyhegyi út lelőhely pattintott kőleltárában

42 viszont számos olyan archaikus elem megtalálható, mely a jászteleki fázis iparában is kimutatható. Kutatásaink alapján a Nagyalföldön a kora neolitikus Körös kultúrát közvetlenül megelőző, illetve azzal részben egyidejű középső és késő mezolitikum új összefüggésben látható. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az Észak-Alföld is egyenrangú részese volt azoknak az őstörténeti folyamatoknak, melyek a boreális periódus második felében és az atlantikum elején Közép-Európában lezajlottak. Az észak-alföldi mezolit ipar és a vonaldíszes kerámia közötti kontinuitás problematikájának megoldása azonban még további kutatásokat igényel. 27