Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Vangyel Erzsébet: Somogyi Ignác egy elfeledt művéről

köleseik, szokásaik megfigyelése igen tanulságos; nem csak azért, mert azok tökélyesítik, teljessé teszik földrajzi és történeti, de meg általában mindennemű ösmereteinket, — hanem különösen azért, mert e népek jelen állapota fényt vet a kultúr népek ősállapotára." Somogyi Ignác 1859-ben Mezőtúron született. Iskoláit szülővárosában, majd Kassán végezte. A budapesti egyetemen Hunfalvy János tanítványaként szerzett tanári képesítést. Néhány év magánnevelői működés után 1887-ben nyeri el a szolnoki állami főgimnázium földrajz és természetrajz tanszékét. Ekkor már évek óta foglalkozott Szolnok történetével. Különösen érdekelte a török vüág és a szolnoki vár sorsa. Helytörténeti vonatkozású cikkei zömmel a Jász-NagykunSzolnok című helyi lapban jelentek meg. Két nagyobb munkája "Szolnok város története" és "A földrajz története" korai, 1889-ben bekövetkezett halála miatt nem jelenhetnek meg. Somogyi Ignác Melanézia ethnográfiája megírása közben nem támaszkodhatott személyes élményekre. Az értekezés megjelenése után másfél évtizednek kellett eltelnie, míg magyar utazók eljuthattak Óceániába. Festetics Rudolf a Csendes-óceáni-szigeteken szerzett élményeiről 1905-ben megjelent "Emberevők között" című művében számol be. Bíró Lajos rovartani kutató, néprajzi gyűjtő, 1895-től tölt 7 évet Német-Új-Guineában, ahonnan folyamatosan küld tudósításokat a Természettudományi Közlemények számára. Somogyi munkájának elkészítéséhez német, angol és francia nyelvű irodalmat használ. Forrásként jelöli Hunfalvy János "Általános néprajz" című előadásait, Müller Miksa "Újabb nyelvtudományi fölolvasásait" és John Lubbock "Történelem előtti idők" című művét magyar fordításban. Melanézia a Csendes-óceán délnyugati részén fekvő szigetek összefoglaló elnevezése. Hét nagyobb (Új-Guinea, Új-Britannia, Salamon-szigetek, Santa-Cruz, Új-Hebridák, Új-Kaledónia, Loyalty-szigetek) és számos kis sziget alkotja. Az értekezés első részében rövid jellemzését kapjuk Óceánia vüágának. Melanézia népeinek általános leírása után a 7 legnagyobb sziget, illetve szigetcsoport lakóinak életével, szokásaival ismerkedhetünk meg. A szerző részletesen bemutatja a szigetek népességét, lakóinak külsejét, testalkatát, ruházatukat, hajviseletüket, ékszereiket, a testüket borító díszítéseket. Olvashatunk jellemző táplálkozási szokásaikról, gazdálkodásukról, fegyvereikről, családi kapcsolataikról, mulatságaik275